A nemzetközi gazdasági válság begyűrűzött a szerb kormányhoz is, és takarékosságra kényszerítette - ezután a kormányépület éttermében nem lesznek meleg főételek, csak szendvicsek, saláták, hideg előételek, levesek és édességek.
Az étlap lepusztításának legfőbb oka, hogy a meleg ételek egy jelentős részét egyszerűen kidobták, mivel a konyha kicsi, tárolásra alig van hely benne, a miniszterek pedig csak ritkán, főleg a csütörtöki kormányülések előtt látogatták az éttermet. Amit tehát az adminisztratív alkalmazottak nem fogyasztottak el, az minden nap ment a szemétbe.
Ezért ma már a belgrádi Nemanjina utca 11. alatti menza étlapján többnyire csak sonkás szendvics, (tojásos, csirkemelles, majonézes, krumplis) orosz saláta, borjú-raguleves, zöldsaláta, pizza szerepel.
Mindez persze nagyon jutányos áron, a városban fellelhető legolcsóbb árak egyharmadáért. Ez azért indokolt, mert az előkelő helyen dolgozó beosztottak legfeljebb csak a státusukkal büszkélkedhetnek, a fizetésükkel nem: egy miniszteri titkárnő például mintegy 17 ezer dinárt, nagyjából 60 ezer forintot keres egy hónapban.
A spórolási kényszer érzete ugyanakkor még nem támadt fel a parlamentben, amelynek étkezdéje a legolcsóbb étterem Szerbiában. Naponta 10 meleg főételt, előételeket, leveseket, salátákat, édességeket kínál, s ha valaki olyan nagy étkű, hogy a teljes étlapot kikéri, akkor fizet nem egészen 7000 forintnak megfelelő összege.
Magyarországon bár kevésbé –ám semmiképp sem elhanyagolható módon-, tőlünk nyugatra és északra annál inkább megvan a sörfogyasztás kultúrája. A németek, osztrákok, csehek mind-mind nagy mesterei eme „sportágnak”. Viszont a legtöbb ideig mégsem ezen népek isznak. Sőt, a felmérések még azt is alátámasztják, hogy Nagy-Britannia lakói pontosan 18.14-kor kezdenek el a sörözni.
Egészségükre ;)
A SAB Miller italgyártó cég által finanszírozott, 15 európai országban 7500 résztvevő megkérdezésével összeállított közvéleménykutatás adatai szerint a britek valamivel több időt töltenek ivással a kontinens lakóinál.
A szigetországban közel fél órával tesznek túl az európai "kollégák" átlagos ivásidején, és 4 óra 27 percet töltenek a kocsmában. A bajnokok azonban nem a britek, hanem a dánok, akik röviddel háromnegyed öt előtt már a pultnál állnak, és csak tíz óra 45-kor veszik hazafelé az irányt.
Az európai ivási szokásokat elemző felmérés szerint a spanyolok már háromnegyed hatkor megrendelik az első korsót, míg a franciák 15 perccel később kezdenek inni.
A britek leggyakrabban pénteken térnek be az ivóba, de minden tizedik munkás ebédidőben is szívesen legurít egy sört, derült ki a válaszokból.
A Nagy-Britanniában fogyasztott alkohol összmennyiség fele sör formájában fogy, míg Csehország ebben a kategóriában Európa-bajnok, ott ez az arány 65 százalékos, állapították meg a közvéleménykutatók.
Van fölös félmillióm, meghívlak egy szolid ebédre egy igazán nívós helyre. Tetszene azt hiszem az ötlet mindenkinek, azonnal szmokingot húznék, s ülnék be a Trabantba – csak a sznobitás kedvéért :)
A legelitebb éttermekben egy fogás néha annyiba kerül, mint másutt a teljes menü végösszege.
Tavalyi felmérések szerint a világ legkiválóbb-legdrágább falatozói Japánban és Európában találhatók. A képzeletbeli dobogó első fokát Tokió birtokolja, ahol az Aragova nevű szórakozóhely a marhahúsos ételeivel vívta ki magának a tiszteletet, hiszen itt egy adag steaket mustárral és borssal 77 000 magyar forintért rendelhetünk meg.
„Aranyos” pizza
Mindössze ötven férőhelyével, a pódium második helyén a párizsi Alain Ducasse áll. A Volaill de bresse – azaz filézett, szabadban nevelt burgundi csirke – egy olyan specialitása a helybéli séfeknek, amely az arra tévedő vendégeknek 50 000 forintnyi kiadást jelent. A legjobbak között foglal helyet Spanyolország egyik leghangulatosabb vendéglője is, amelyet El Amparo névre kereszteltek el. Olyan kedvelt csemegéket kóstolhatunk meg itt, mint az egzotikus csokis szufflé, a paradicsomszorbet és a szokatlan fűszerezésű lazac, amely összesen 20-30 000 forintnyi spórolt pénzt igényel.
A gyorséttermi étkek kedvelői Las Vegasban kaphatnak ízelítőt abból a kincset érő hamburgerből, ami annyiban különbözik a szendvics eredeti változatától, hogy a mákkal meghintett zsömlébe egy marhahúspogácsát, pár darab fekete szarvasgombát és tradícionális zöldségkeveréket töltenek, végül csak az alkotói által ismert titkos szósszal locsolják meg.
Az olasz pizzák a világ valamennyi országában irdatlan népszerűségnek örvendnek, különféle feltétekkel kínálják őket, ám csak egyetlen fajtája érdemelhette ki az „aranyos falat” elnevezést. A Pizza Royale 007 ugyanis azon felül, hogy pezsgőben áztatott kaviárral és konyakban marinált homárral ékeskedik, tetejére 24 karátos aranyport is hintettek tervezői. Eredetileg jótékony célra sütötték meg, de az elsöprő sikernek köszönhetően máig feltálalják ezt a 805 000 Ft-ért, azaz több mint 3000 euróért megvásárolható luxustésztát.
Drága kis fagyi
2004-ben, Manhattan városában, egy szerény vendéglátóban szintén világhírű csemegét tártak a nyilvánosság elé. 191 000 forint értékű fagylaltot főztek, amelyet hatalmas kehelyben, aranykanál kíséretében szolgáltak fel. A jéghideg édesség öt gombóc tahiti vaníliafagyit és átlagosnak nem mondható Amedei Porceleana csokoládédarabokat tartalmaz, nem utolsó sorban pedig egy 23 karátos, levél alakú arany dekorációval tették még kívánatosabbá. Extra kiegészítőként kérhető hozzá kandírozott gyümölcs, marcipán valamint konyakos desszertkaviár is.
A legfinomabb étcsokoládé ízét állítólag csak azok az emberek tapasztalhatták, akik már megízlelték a Noka Vintage Collection minőségi termékeit, melyeket 75%-ban tiszta kakaóból állítanak elő. Dobozonként 166 000 forintba kerül, így csak az előkelő körökben tálalják fel desszertként.
Sáfrány
Vannak amolyan luxus-fűszernövények is: az Európában is termeszthető jellegzetes és ritka ízesítő a sáfrány tulajdonképpen attól válik különlegessé, hogy egy kilogramm termék előállításához együttesen 150 000 virág bibéje szükséges! Amellett, hogy gyönyörű aranysárgára varázsolja az ételek színét, olyan intenzív aromája van, amelyben a kesernyés és édes, a mély és a füstös ízek keverednek össze egymással. Ennek alapján különböztethető meg az eredeti a hamisított fűszernövénytől.
Arról, hogy mi kell a nőnek, órákat lehetne vitatkozni, de hogy csak egy pontra irányítsuk a figyelmet: mit esznek a nők és a férfiak?
A HAON.hu oldalán olvasható cikk és amerikai kutatók szerint a letesztelt 14 ezer ember alapján a nők szívesebben eszik a zöldséget és gyümölcsöt, míg a férfiak inkább húspártiak. (Személyes tapasztalatom nem mondja ki ezt ennyire élesen, főleg, hogy magamból kiindulva nagy zöldségpárti vagyok, és exbarátnőm sem vetette meg a finomabbnál -finomabb húsokat.)
Ez volt eddig a legnagyobb vizsgálat, amely az étkezési szokásokban megnyilvánuló nemek szerinti különbséget próbálta kideríteni.
A felmérés szerint a férfiak jobban szeretik a húst (ezen belül a marhát, a sonkát, a baromfit, és főleg a kacsát) valamint a kagylót és más tengeri gyümölcsöt.
A nők elsősorban a zöldségeket és gyümölcsöket kedvelik, köztük a sárgarépát és a paradicsomot, az epret, áfonyát, málnát és almát. A nők szeretik a diót, mogyorót, mandulát is, és a férfiaknál gyakrabban fogyasztanak tojást illetve joghurtot.
Az étkezési szokásokban vannak azért kivételek is. Miközben a férfiak inkább húsevők, a kelbibmbót és a spárgát mégis ők jobban kedvelik, mint a nők. A növényevő nők pedig ha mégis hamburgerre vetemednek, akkor jobban szeretik a frisset, a férfiak viszont a fagyasztottat.
Ami a veszélyes ételeket illeti, a férfiak a nőknél sokkal inkább hajlamosak megenni a félig nyers húst vagy a lágy tojást.
A negatív gazdasági hatások ellenére 2008-ban 20 százalékkal nőtt az országszerte már több, mint 25 egységből álló McCafé hálózat forgalma. A McDonald’s kávézóláncában az elmúlt 10 hónapban 2,2 millió vendéget szolgáltak ki: 20 százalékkal többet, mint az előző év hasonló időszakában. 2009-ben folytatódik a hálózatbővítés, a hazai legnagyobb kávézólánc jövőre 8-10 új egységgel bővül – olvasható a cég hivatalos honlapján.
Idén ősszel már 25-re bővült a McCafé hálózat egységeinek száma. Az elmúlt 10 hónapban a McDonald’s kávézóláncának forgalma meghaladta a 620 millió forintot, az előző év ugyanazon időszakához viszonyítva ez 38 százalékos növekedést jelent (az új éttermekkel együtt). A Magyarországon 2003 óta jelen lévő McCafék a kávézókkal bővített McDonald’s éttermek összforgalmának átlagosan 7 százalékát adják, azonban a legsikeresebbek már elérik az éttermek forgalmának 20-25 százalékát. A kávézólánc egységei tavaly 2 millió vendéget szolgáltak ki, ez a szám várhatóan 35 százalékkal emelkedik 2008 végére, így elérheti a 2,7 millió főt. Azokban az éttermekben, ahol McCafé is működik, a vendégforgalom 9-10 százalékát adják a kávéra, süteményre betérők.