Következő állomásunk Pécs, Baranya megye székhelye. Szerintem Pécs az ország egyik leghangulatosabb városa, ráadásul a nevezetességek sem esnek távolra egymástól.

A város a Mecsek déli lejtőin helyezkedik el, ami nagy mértékben befolyásolja mind a klímát, mind Pécs turizmusát.

Pécs Magyarország egyik legidősebb városa, már a vaskorban is lakott terület volt. A római korban Sopianae néven volt ismert, Pannonia Valeria székhelye. Ebből az időből származnak ókeresztény emlékeink is. A középkorban sem veszített fontosságából a város, Szent István 1009-ben püspökséget alapított. 1367-ben Nagy Lajos megalapította az ország első egyetemét, ami Európában az ötödik volt. A 143 éves török uralom alatt a város képe teljesen átalakult, keleties stílust kapott, tíz minaretet és hét dzsámit építettek, melyekhez fürdők és temetkezési helyek is tartoztak. A törökök kiűzése után megkezdék az újjáépítést. A 18.-19. században, az iparosodás idején alakult meg többek között a Zsolnay gyár, illetve a Littke pezsgőgyár. Az első világháborúban a város nem szenvedett jelentős károkat, viszont a második háborúban több bomba is megrongálta az épületeket. A város jelenleg a 2010-es projektre készül (bár ebből még nem látszik semmi).

A város legtöbb nevezetessége a belvárosban található. Pécs központja a Széchenyi-tér, ami egykor piactérként funkcionált (a török időkben is itt rendezték meg a vásárokat). A tér keskeny déli részét az Irgalmasok temploma zárja. A hozzá tartozó rend- illetve korház ma már kórházként szolgál. A templom előtt helyezték el a város egyik jelképévé vált Zsolnay-kutat, amit Zsolnya Miklós ajándékozott Pécsnek édesapja, Zsolnay Vilmos tiszteletére. A kutat négy, a nagyszentmiklósi aranylelet mintájára készített kosfej díszíti, amit eozinnal borítottak. Az eozin egy zöldes-sárgás máz, ami eredetileg piros színű (eosin szó jelentése: hajnalpír). A kutat minden télen lefedik, mivel az eozin nem bírja a fagyot. Pár méterrel a kúttól található a városháza eklektikus épületegyüttese. Ha feljebb sétálunk az emelkedőn, akkor elérjük a Nádor Szálló épületét. A szálloda közelében, a dzsámival szemben áll a városi bíróság épülete, melynek helyén egykor török fürdő volt. A tér bal oldalán láthatjuk Pécs egyik legnevesebb iskolájának az épületét, a Nagy Lajos Gimnáziumot. Az épület korábban a jezsuita rendhez tartozott, s egy ideig összeköttetésben állt a dzsámival. Az iskola mellett helyezkedik el a megyeháza, ami eredetileg takarékszövetkezetnek épült, erre utalnak a homlokzaton látható méhecskék is. A tér meghatározó épülete a Gázi Khászim pasa dszámija. A dzsámi helyén egykor a Szent Bertalan templom állt. Erre emlékeztet minket a török épület északkeleti sarkához elhelyezett Szent Bertalan harang. A dzsámi épülete több átalakításon esett át, azonban a török építészetre jellemző jegyek egy része megmaradt (pl. a szamárhátíves ablakok, feliratok a Koránból, a mihrab vagy imafülke). A török részt megtoldották, s ma keresztény templomként szolgál. A hagymakupolán a kereszténység (a kereszt) és az iszlámvallás (a félhold) motívuma a két vallás békés együttélését szimbolizálja. A dzsámival szemben magasodik a Szentháromság-szobor, ami a 17.-18. században végigsöprő pestisjárvány áldozatainak állít emléket. Hunyadi János lovasszobrát 1956, a nándorfehérvári diadal 500. évfordulójának emlékére készítette Pátzay Pál. A tér északi részén helyezkedik el az Egyetemi Könyvtár klasszicista épülete, illetve a Klimo Könyvtár, az ország első nyilvános könyvtára. A Széchenyi tér jobb oldaláról nyílik a város egyik legszebb utcája, a Király utca. Az utcán haladva elérjük a Nemzeti Színház barokk épületét. Szintén a térről nyílik (az északi részéről) a Káptalan, vagy más néven a Múzeum utca. Itt található többek között a Zsolnay Múzeum, a Vasarely Múzeum, valamint Schaár Erzsébet hungarocellből készített utcarészlete. Az utcán végig haladva elérjük a Dóm teret. A tér jobb oldalán a paplak illetve a levéltár barokk épülete található, míg a jobb oldalon a neoreneszánsz püspöki palota látható. A tér északi részén található a híres dóm. Az első dómot csak 1036-ban kezdték el építeni. Az idők folyamán a dómot többször átépítették, lepusztult, s a mai formáját a 19. század végén nyerte el (az előző bazilikát egy földrengés megrongálta). A mai neoromán katedrális megépítését Dulánszky Nándor püspök kezdeményezte. A bejárat fölött a 12 apostol szobrát láthatjuk. Belépve a déli kapun jobbra található a szentély és balra pedig a néphajó. A bazilika falait sablonokkal, de kézzel festették, s 24 karátos arannyal díszítették. Az épület északi és déli oldalán kápolnasorok húzódnak, ebből a Mária kápolna látogatható, ami egyben a bazilika kincstára is.

Itt a legértékesebb darab egy ún. epitáfium (sírkő), amely alabástromból készült. Az alabástrom különlegessége az, hogy a fény átvilágítja. Az epitáfium értéke meghaladja még a bazilikáét is. A dóm legidősebb része az altemplom. Itt temették el 2008. októberében Janus Pannoniust. A Dóm tér alatt helyezkednek el az ókeresztény sírkamrák. A sírkamrák 2000-ben felkerültek az UNESCO Világörökség listájára is. A sírkamrák közül az egyik leghíresebb a Péter-Pál sírkamra. Itt láthatjuk a pécsi világörökség szimbólumává vált hisztogrammot, amelyre Szent Péter és Szent Pál alakjai mutatnak. A Korsós sírkamra a falra festett kupáról kapta a nevét. A paplak mellett, az üvegfelületen lenézve látható a Cella Septichora, ami a mai értelemben vett templom elődje. A Szent István tér (Sétatér) alatt található az Ókeresztény Mauzóleum, ahol még egy szarkofágot is találtak, ami vélhetőleg egy arisztokratáé volt. A tér déli részén láthatjuk a Csontváry Múzeumot. Itt található Csontváry egyik leghíresebb, és talán a legszebb műve: a Magányos cédrus. A püspöki palota melletti kis köves úton eljutunk Janus Pannonius szobráig. A szobor mellett egy mandulafal áll, amely az Egy dunántúli mandulafáról című híres epigrammájára utal. A szobortól északra (a forgókapun átlépve) található a Barbakán. A barbakán török eredetű szó, jelentése bástya. Ha a Dóm és Szent István teret elválasztó kis utcán visszaindulunk a Széchenyi tér irányába, akkor eljuthatunk a lakatokig. A legenda szerint ezeket a férjes asszonyok tették ki szeretőiknek annak jeléül, hogy tiszta a levegő, itt az alkalom egy pásztorórára. Ma már a házaspárok teszik ki saját lakatjukat az örök szerelem szimbólumaként. Ha elértük a Széchenyi teret, s befordulunk a Megyeháza melletti kis utcán, akkor a Jókai térre jutunk. Ez a tér mondhatni a város legmediterránabb tere, kialakításában is erre törekedtek. A tér és a hozzá vezető kis utca a Király utca folytatása. Az Elefántos ház mellett (ami egykor casinoként működött) található egy sínpár, ami az egykori pécsi villamosra emlékeztet. A Jókai térről nyugatra indulva, pár perc séta után elérjük Memi pasa fürdőjét. A fürdőnek sajnos már csak az alapjait láthatjuk, illetve egy díszkutat, amely igen rossz állapotban van. A fürdő a Ferences templom helyén álló egykori dzsámihoz tartozott. Érdemes bemenni a templomba is. Belső berendezése a 18.-19. századból való, barokk stílusban készültek. A templomtól már könnyedén elérhetjük a Kórház teret. Itt található Jakováli Hasszán pasa dzsámija. Ez az egyetlen olyan ránk maradt dzsámi Közép-Európában, amelyhez minaret is tartozik. Belső berendezését Törökország adományozta. A dzsámi múzeumként funkcionál, de az iszlám vallásúak olykor istentiszteletet is tarthatnak itt. A dzsámival szemben látható a várfal. Ez Közép-Európa legépebben s leghosszabban megmaradt várfala.

Ha kedvetek van egy hosszabb sétához, akkor ajánlom a Tettyét. Itt található Szatmáry György villájának romjai, illetve egy barlang, ami látogatható. Érdemes felbuszoznunk (35-ös járat), netán felsétálnunk (lustábbaknak a taxi sem lehetetlen megoldás - tavaly 2000 Ft-ért el is vitt minket) a TV-toronyhoz is, ahol remek étterem és csodálatos kilátás nyílik a városra és a környékre. Ha jó idő van, akkor a látóhatár akár a Balatonig is elér.

A képek egy részét a www.pecs.hu oldalról töltöttem.

Gerdusz, a fogadott személyi asszisztensem, a hibáim merőkanala, a hülyeségeim zseblámpája tegnapi ebédjére hívta fel a figyelmemet. Irigylem, hiszen a spenótot imádom, fasírtot meg csak húsból vagy gombából ettem eddig még.

Tojásfasírt

6 főtt tojás

2 zsemle

1 nyers tojás

fél dl tej

12 dkg gomba

fél fej vöröshagyma

só, bors, vegeta

petrezselyemzöld

zsemlemorzsa

A zsemléket tejbe áztatjuk, a főtt tojásokat apróra daraboljuk (én a tojás szeletelőbe szoktam tenni hosszában, és keresztben is, így viszonylag apró darabokat kapok), a hagymát megdinszteljük, majd rátesszük a gombát, és azt is dinszteljük kicsit, majd az egészet egy tálban összekeverem a nyers tojással, és a fűszerekkel együtt. Végül kézzel fasírtokat formálunk, és zsemlemorzsába forgatjuk, majd forró olajban kisütjük. Én spenót mártással tálaltam.

Spenót mártás

Egy zacskó fagyasztott spenótot némi rántásba kevertem, majd felöntöttem tejjel, és sóval, borssal, fokhagymával ízesítettem.

Beszélgetéseim során gyakorta felmerül a gasztronómia is. Nem volt ez másként a prágai Tescoban sem, ahol teljesen véletlenül összefutottam egy Kassától 50 km-re lakó magyar úriemberrel, Istvánnal. Ahogy jártuk a sorokat, és ajándékot, csokit néztünk az itthoniaknak, észre vettük a Maggi termékét:

Gulyás „leves” a’ la Cseh

Mint köztudott, a gulyás a marhákat terelgető pásztorember szakmájának nevét jelentette már Mátyás királyunk idején is, s róluk kapta az a tipikusan magyar (vagy cseh, vagy szlovák, és ki tudja még, ki nem akarja magáénak tudni) pirospaprikás dinsztelt hagymán párolt húsos, bő lével főzött itt-ott zöldséggel és burgonyával, amott csipetkével, hol édesebben, hol kegyetlenül csípősen elkészített egytálétel. Vagy leves. Ki tudja már, hiszen míg szakács szakmát tanultam, akkor is legalább 8 féle gulyásról oktatott minket a „ZAnyu” névre keresztelt gasztro-tanárnőm (csók innen is Zsuzsa néni, ha éppen olvassa!).

Ahogy éppen eme remek ételről diskurálunk, szembe ötlik a szállásunkkal szembeni Žabka üzletben már fülön csípett „Dobry Hostinec Guláš” is.

Lássuk csak: főzz ki egy jó adag orsó tésztát, majd add hozzá az öt személynek csomagolt port, öntsd fel vízzel, forrald és már eheted is a cseh nemzeti ételt.

Sajnálom, hogy nem volt nálam annyi pénz, hogy vegyek egy csomaggal, kíváncsi vagyok, mégis, melyik a jobb!

Aki éppen most megy cseh-honba, és tudna segíteni egy tasak Gulášsal,

kérem jelentkezzen a ketszersult.blog@gmail.com címen! Köszönöm!

Ismét nem volt ihletem szakácskönyv után kutatni, így távoli emlékeim alapján próbáltam valami finomat összehozni. Vágytam némi csípős ízvilágra, volt a fagyóban némi kukorica is, meg bab is találtatott a kamrában, darált húsból sem volt hiány, így végsősoron összedobtam egy jóadag chilis babot.

Kezdtem azzal, hogy némi olajon lepirítottam a darált húst, közben megfőztem a kukoricát és a tegnap este beáztatott babot. Amikor mindegyik alapanyag kellően puha volt, fogtam a Knorr ajándékát: a chilis bab port és fűszerkeveréket, így már csak 4 deci vizet kellett az alapanyagokból kevert egyveleghez adnom, no és persze kellő borsot, sót, Erős Pistát és ketchupot.

Kellően csípős és a háttérben kellemesen édes ebédet kaptam, melyből jócskán jutott az albiba visszatérő bátyámnak is.

Ebéd után megkóstoltuk a Prágából hozott söröket is. Alapjáraton nincs nagy –sőt, szinte semekkora- sör- valamint alkohol kultúrám, a cseheknél is csak a kíváncsiság hajtott, így az alábbi két sörről csak és kizárólag laikusként tudok vélekedni. A Novic nekem kimondottan keserűnek tűnt (a kint fogyasztott Pilsnernél jobban), míg a Gambrinus kicsit kellemesebb, ám kesernyés utóíze sem vett rá arra, hogy 2 kortynál többet igyak belőlük. Az U Katában csapolt Pleňzky’ jobban elnyerte tetszésemet, bár a Staroměská Restauer Pilsnerje is kellően más ízvilágot mutatott, mint itthoni testvére.

Banánturmix

Egyszerű, gyors recept ismét. Ízletes, frissítő ital. Sűrűn szoktam banán turmixot inni, főleg ha már a banán túlérett és már nem igazán esztétikus az elfogyasztása.

Hozzávalók:

2 db banán

2 csomag vanillin cukor

Fél liter tej

A hozzávalókat össze turmixszoljuk, és a végén leszűrve öntjük egy pohárba.