Már a régi görögök is, sőt a régi perzsák is fogyasztottak salátát. A görögök tridaxnak nevezték, a rómaiak tejes mártással készítették, ezért a neve náluk lac lactuca volt. A középkorban a kolostorkertekben húzódott meg ez a növény. Elterjesztésén nem kisebb férfiú munkálkodott, mint Nagy Károly, a frankok királya, a későbbi római császár.
Mátyus István a Küküllő és Maros-Székből egyesült vármegyéknek "fizikusa" volt. Ő így zengi a saláta dicséretét 1787-ben:
"A zöldségek közt legelső helyet érdemel a saláta. Ezt a forró temperamentumú olaszok gyönyörűséges hívesítő és nedvesítő erejéért, minden e világra termett füveknél legjobbnak mondják... Az enyves, sűrű vért hatalmason vékonyítja... a természeti belső forróság vagy nyári erős hévség miatt... eltöröltetett ételbéli kívánságot helyreállítja. De efelett a részegséget is űzi, álmot is okoz, ahonnan a gazdagon vacsoráló és bőven poharazó régi rómaiak szeretik vala a vacsorát salátával végezni, amint azt Martialisnak szavai tanítják..."
És ha már saláta, jöjjön az egyik személyes kedvenc, egyenesen Görögországból:
Az eredeti tzatziki receptje
2 kígyóuborka, 8 gerezd fokhagyma, 2 evőkanál olívaolaj, 4 dl joghurt, ½ citrom leve, só, fehérbors, kapor
A kígyóuborkát lereszeljük besózzuk, majd hagyjuk állni fél órát. Amint levet eresztett, kinyomkodjuk és összekeverjük a joghurttal. Hozzáadjuk az áttört fokhagymát és az apróra vágott kaprot, fehérborsot, citrom levet és az olívaolajat, majd jól összekeverjük. 1 órára a hűtőbe tesszük, hogy az ízek összeérjenek. A tzatziki saláta kínálható előételként és húsfélékhez is kiváló. A görögök egyik nemzeti étele.
