A szalámi alaptörténetét és nevét a kékegű Itália adta az emberiségnek.

Magyarországon csak a szabadságharc után honosodott meg, Piazzoni és Faddini pesti gesztenyesütők jóvoltából. A két hozzánk szakadt maroniárus rájött arra, hogy a téli hízódömping olcsó nyersanyagából drága szalámit gyárthat a magyaroknak, így kezdődött... S hamarosan megjött az erősítés: Piazzoni unokaöccse, az ifjú Dozzi. Majd jöttek a Medumok, Del Medicók...

És egy új fejezet kezdődött a magyar húsipar történetében. Az olasz szalámimesterek féltékenyen őrizték gyártási titkukat. A feldolgozóműhelyek mellett külön, zárt szobában rendezkedtek be. Az elkészített hús csatornán jutott hozzájuk. Zárt ajtók mögött, a hajdani olasz alkimisták titokzatosságával, hozzákeverték a szükséges kellékeket, fűszereket, s egy második csatornán át küldték vissza a műhelynek. A szalámigyártás azonban minden titkolódzás ellenére sem maradt olasz belügy. Jött a Pick-szalámi Szegeden, az 1870-es években, és hamarosan megszületett a Herz-szalámi is.

parizer vs szalámi

Várjuk véleményed kommentben és a facebookon!

2×Sült – tudjuk, hogy tetszik!

Forrás, Herz plakát, szalámi egy, kettő

A krumplisütéshez sokkal nagyobb meleg kell, mint a főzéshez. A nagy melegtől sütés közben a krumpliban levő keményítő egy része átalakul dextrinné. Enyvhez hasonlatos anyag ez, mely összeragasztja a keményítőszemeket, és aztán barnáspiros réteget alkot a sült krumpli felületén. Hasonló folyamat zajlik le a kenyérsütésnél is. A lisztben is van keményítő. Ezért amikor a kenyér a kemencében sül, természetesen azon is képződik dextrin-réteg.

tepsiben sült vs olajban sült
burgonya

Várjuk véleményed kommentben és a facebookon!

2×Sült – tudjuk, hogy tetszik!

Forrás, sült burgonya, főtt burgonya

A rendelet szabályozza, hogy milyen feltételek mellett tüntethető fel az élelmiszerek csomagolásán a „magyar termék”, a „hazai termék” és a „hazai feldolgozású termék” jelölés.

Ma, szeptember 1-jén lép hatályba az egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról szóló vidékfejlesztési miniszteri rendelet (magyartermék-rendelet), amely többek között szabályozza, hogy milyen feltételek mellett tüntethető fel az élelmiszerek csomagolásán a „magyar termék”, a „hazai termék” és a „hazai feldolgozású termék” jelölés.

A magyar termék  minősítés, vagy bármely más, az élelmiszer magyar származását tartalmazó állítás kizárólag akkor tüntethető fel az árun, ha az magyar alapanyagból, Magyarországon készült. Vagyis a növényi eredetű élelmiszer alapanyagait belföldön termesztették, a vadon termő növényt Magyarországon gyűjtötték, kezelték, csomagolták. Az állati eredetű élelmiszerekhez felhasznált állatok itt születtek, azokat határokon belül tenyésztették, dolgozták fel, a halakat honi vizekből fogták ki, a vadakat pedig Magyarországon ejtették el.

Hazai terméknek akkor nevezhető az élelmiszer, ha összetevőinek legalább 50 százaléka magyar, és a feldolgozás minden egyes lépése Magyarországon történt.

Hazai feldolgozású termékek körébe tartoznak a Magyarországon feldolgozott, de többségében import eredetű összetevőket tartalmazó élelmiszerek is.

A Vidékfejlesztési Minisztérium az EU-s szabályoknak megfelelően még a múlt év végén küldte ki notifikációs eljárásra Brüsszelbe a magyartermék-rendelet tervezetét.

Az unió a dokumentum több pontját kifogásolta, de a kormány úgy döntött, hogy a jogszabály kiállja az uniós próbát, ezért megjelent a szabályozás a magyar piacon.

Azon élelmiszerek, amelyek csomagolásán a rendelet előírásainak nem megfelelő állítást helyeznek el, a hatálybalépést követő egy évig még forgalomba hozhatók, és forgalomban tarthatók minőségmegőrzési idejük végéig.

A Fogyasztóvédők Országos Egyesülete (FOE) szerint a tudatos fogyasztói döntést segíti elő a „magyar termék” rendelet, mert elősegíti, hogy a fogyasztóknak megfelelő információik legyenek, és ezek birtokában hozhassanak vásárlásuk során döntést.

Forrás, paprika

Rostélyosunk névadója Pál Antal herceg az Esterházyak népes famíliájából. Ez a férfiú 1786-ban született és 1866-ban vett búcsút az Osztrák-Magyar Monarchiától - mindörökre. Ő nem muzsikált, ő politizált és evett. Főleg az utóbbi ügyekkel foglalkozott - hercegien. Egy ideig külügyminiszterként táplálkozott, azután mint Ferenc József képviselője habzsolta a kaviárt Moszkvában, II. Sándor cár koronázásakor, végül elnyelte őt a felejtés. Azaz, hogy dicső neve örökkön él, nem a történelemkönyvben, hanem az étlapokon. Mert herceg Esterházy Pál Antal nyugalmazott császári és királyi külügyminiszter neve ékesíti a rostélyosok egyik válfaját. Ennek két oka lehet. A bécsi vendéglátóipari főiskola professzorai szerint vagy ő volt a sajátszerű készítési mód feltalálója... vagy pedig - és ez a valószínűbb föltevés -, valamelyik lelkes, de névtelen szakács-zseni így akarta megörökíteni a nagyevő herceg dicsőségét az étlapon.

marha vs sertés

Várjuk véleményed kommentben és a facebookon!

2×Sült – tudjuk, hogy tetszik!

Hozzávalók az Esterházy rostélyoshoz

4 szelet rostélyos (150 gr)
1 teáskanál só
fél teáskanál bors
2 fej vöröshagyma
4 db sárgarépa
fél zellergumó
2 db fehérrépa
2 evőkanál zsiradék
2 evőkanál liszt
1 evőkanál édespaprika
5 dl húsleves
1 babérlevél
fél teáskanál majoránna
4 szelet citrom
6-8 db kapribogyó
2 evőkanál vaj
1 dl tejföl

Megtisztítjuk a hagymát és a zöldségeket, apróra vágjuk, megpirítjuk, megszórjuk liszttel és pirospaprikával, majd húslevessel felengedjük és felforraljuk.  A majorannát, a babérlevelet, a citromszeleteket és a kapribogyót hozzáadjuk, összeforraljuk. A húst sózzuk, borsozzuk, és kevés zsiradékon hirtelen kisütjük, majd sütés után a fűszeres mártásba tesszük, és lassan pároljuk, hogy egészen puha legyen. Felolvasztjuk a vajat, a hagymát és a zöldséget üvegesre pároljuk benne. Húslevessel felöntve fedő alatt 5 percig lassú tűzön pároljuk. A húst és a zöldséget előmelegített tányérokon elhelyezzük. A mártást áttörjük, tejföllel elkeverjük és felfőzzük, a húst és a zöldségeket meglocsoljuk vele tálaláskor. 

Forrás, Esterházy rostélyos, a marha részei, recept és kép