A szendvics "feltalálója" egy angol nagyúr, John Montague, a IV. Earl of Sandwich, vagyis a Sandwich nevű kis angol kikötőváros "grófja". Ez a tiszteletreméltó férfiú a 18. század vége felé élt, és arról volt nevezetes, hogy nagyon szeretett kártyázni. John Montague kényelmetlennek találta, hogy a kártyaasztaltól felkeljen és átmenjen az ebédlőbe. Ehelyett kiadta a parancsot, hogy egy kenyérszeletre pakoljanak minden finomságot, olyképpen, hogy azt kártyázás közben is kényelmesen fogyaszthassa. Ez a szendvics Európa-szerte elterjedt és kedveltté vált.

Forrás, kép

A Bocuse d’Or a világ egyik legrangosabb szakácsversenye, ahol természetesen hazánk is képviseli magát. A januári döntőn Széll Tamás, az Onyx séfje fogja megmutatni a magyar konyha remekeit francia területen. A verseny plakátjai közül csemegézünk, és természetesen dobáljuk a szavazatokat, hogy világszerte Tamás képe szerepeljen a médiában, mint a legjobb grafikai munka.

 Ezzel a plakáttal indul Magyarország. EZEN AZ OLDALON szavazhatsz rá!

A nagy szakmai hírnévnek örvendő Bocuse d’Or névadója Paul Bocuse lyoni mesterszakács, aki 1987-ben rendezte meg először a versenyt. A jövő január végén esedékes világdöntő színhelye Lyon lesz, a kulinária sokak szerint kétségbevonhatatlan fővárosa.

Paul Bocuse, a verseny névadója

A lyoni döntőn az amerikai, az európai, valamint az ázsiai kontinentális döntők legjobbjai vehetnek részt. Köztük Széll Tamás, a Michelin-csillagos Onyx étterem séfje, aki még tavasszal jutott be a lyoni döntőbe a Brüsszelben tartott selejtezőn.

 Széll Tamás munka közben - a brüsszeli selejtezőre készül

A kétévente megrendezett Bocuse d’Or-on még versenyben lévő 24 országnak nem csak a szakácsait, de a séfek plakátjait is díjazzák. A plakátokra az interneten is lehet szavazni, EZEN AZ OLDALON.
Először a versenyző plakátokat látjátok, majd, ha az oldal aljára görgettek, ott tudjátok bejelölni Magyarországot, és a legalul lévő „done” gombra klikkelve elküldeni a szavazatotokat.

A plakátokat itt is megnézhetitek:

Forrás: Szeretlek Magyarország, Plakátok: http://www.bocusedor-lyon.com

Több mint egy kilométernyi süteménnyel került be svájci cukrászok hada a Guinness-rekorderek közé. A cukrászok 1221,6 méter hosszú mille-feuille-t készítettek.

Közel százan készítették a süteményt (Fotó: Szeretlek Magyarország)

A 25 cukrászból és önkéntesből álló csapatok 1221,6 méter hosszú csokoládés süteményt, az egyik legkedveltebb francia krémesfélét, a mille-feuille-t készítettek, ezzel 200 métert “vertek rá” a 20 évvel ezelőtti rekordra. A hivatalos mérés szerint a genfi expó területén “megépített” mérföldnyi sütikígyó tömege 4,2 tonnára rúgott.

Ezerkétszáz méteres mille-feuille-kígyó  (Fotó: Szeretlek Magyarország)

A közel féléves előkészítő munkálatokban összesen kétszázötvenen vettek részt – mondta Gilles Desplanches, aki a rekorddal ünnepelte cukrászdája megnyitásának 25. évfordulóját.

Az óriáskrémeshez 864 liter tejszínt, 576 liter tejet, 600 kiló lisztet, 432 kg vajat és 360 kiló csokoládét használtak fel. A mérések után a kígyót 30 ezer részre szeletelték és eladták.

Forrás: Szeretlek Magyarország

"A török császárnak igen fájt a foga Bécsre, s el is határozta, hogy elfoglalja. Hatalmas seregével körülvette a várost, s bár nap nap után hevesen ostromolta, támadásait a védők - köztük a céhek hősiesen harcoló tagjai - mindig visszaverték. A kudarc után az ostromlók elvonultak Bécs alól. A város falain kívül épült Szt. István-templom tornyára, ahová a törökök kitűzték a félholdat, visszakerült a kereszt. Ekkor, 1529-ben, tehát csaknem 450 esztendővel ezelőtt készítette a török félhold formájára az első kiflit egy Wendler nevű bécsi sütőmester. Ez a kifli hiteles története."

A kifli osztrák állampolgársága, bécsi születése szinte kétségtelen. Ráth-Végh István is így vélekedik A varázsvessző című munkájában. Itt olvassuk, hogy a kifli ötlete az első bécsi kávéház-tulajdonos, Kolschitzky úr agyában született meg. Elhatározta, hogy mivel a bécsiek eleget koplaltak az ostrom alatt, most meg fogja velük etetni a félholdat. Megbízott egy péket, süssön a kávé mellé félhold alakú süteményeket, s ezzel megszületett a kifli, melynek a francia neve, a croissant félholdat is jelent. Bécsi nevét onnan kapta, hogy a félhold az István-templom tornyán jelent meg, s az orom németül úgy hangzik: Gipfel!

Forrás, kép

A kovász az ősember savanyítási tudományának terméke, az élesztő a szeszes erjedésé. Ebből következik, hogy az élesztőt valahol Mezopotámiában különítették el először a sörből. A kovász feltalálása még a "kásakorba" esik, az élesztőé már a kenyérkorba. A kettő között tulajdonképpen az a különbség, hogy a kovászban nagy szerepet játszanak a tejsavbaktériumok is, az élesztő ellenben csupán élesztőgombákból áll.

Kovász

Az élesztő karrierje tehát Mezopotámiából, Babilonból indult el, s Plinius római író korában már Európa-szerte használták.

Liebigtől, a 19. század nagy vegyészétől származik az a mondás, hogy a sör folyékony kenyér. Ez - amint láttuk - részben igaz is. Pusztán azt kellene egy kissé alaposabban megnéznünk, hogy mi köze a sörgyártásnak az élesztőkészítéshez.

Élesztő

A sörgyártás kétféle élesztőt különböztet meg. Az egyik a felsőerjedésű. Ez az erjedő malátás folyadéknak a felszínén nyálkás-habos tömegben jelenik meg. A másik a mély erjedésű élesztő, az a folyadék alján marad. A kenyérhez élesztőnek iparilag csak a felsőerjedésű sörélesztőt használják. Tiszta tenyészetét csak 1881-ben állították elő.

Sörélesztő

Mi az élesztő szerepe a kenyérsütésben?

Az élesztő megkeleszti a tésztát. A kelés alatt a cukor az élesztőgombák hatására alkoholra és szén-dioxidra bomlik. A szén-dioxid hozza létre a gázbuborékokat, melyek a tésztát meglazítják. Hogy a kenyérben alkohol van, a pékek régen tudják, sőt hajdan a kenyérből elfolyó alkohol számára csatornát vájtak a kemence sütőlapjába.

Forrás, képek: kovász, élesztő, sörélesztő