Egy hónapja indítottuk eddigi leghosszabb és leglátványosabb projektünket itt, a 2×Sült Blogportálon, amiben Bálint, lelkes tesztelőnk azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 10 kilóval lesz könnyebb két hónap alatt. A projektről készült promóciós videó idején hősünk nem kevesebb, mint 114,8 kilógrammal élte mindennapjait, aztán megelégelte a súlyából eredő szégyenlőséget, s azóta is bőszen issza a mate-, zöld- és chai teákat, hogy majdnem olyan teste legyen, mint a jelenlegi nőideálnak, Kellan Lutznak. :)

Az eredmény szemmel látható, hiszen a mérlegre állva már 8,1 kiloval kevesebbet mutat a kijelző, s a toka és a has sem olyan kerek, mint egy hónapja – szembesültünk a ténnyel, miközben stílusosan egy Man’s Activiti jeges teát szürcsöltünk a Szelencében.

-         Minden kezdet nehéz. Te hogy indultál neki a projektnek?

-         Egy hónappal ezelőtt, bevallom némi szkeptikussággal vágtam bele a fogyókúrás projektbe, hiszen a fogyás legfőbb kelléke a tea volt, ezért nem is segíthettem rá rendszeres edzéssel és mindenféle csodagyógyszerrel. Amit viszont nem tiltott a megállapodás, hogy étrendet változtathatok, amit ki is használtam, hiszen a legtöbb elhízás esetében a nem megfelelő táplálkozás áll.

-         Tiltva volt a mozgás?

-         Bizony, hiszen az egész fogyókúrát arra alapoztuk, hogy a magyarok többsége nem szeret sportolni, vagy ha szeretne, nem mer belevágni, mert drága vagy éppen olyan munkája van, hogy ez már nem fér bele a család mellett. Persze amit az ember akar, azt ígyis-úgyis eléri, de ezt most ne is taglaljuk nagyon, hiszen a program lényege az volt, hogy bebizonyítsuk valamennyi korosztálynak, hogy lehet fogyni csak teaivással is.

-         És mi a helyzet az étkezéssel? Vagy az másodlagos?

-         Eleinte azt hittem, nem. Az első héten nagyon odafigyeltem, teljesen mellőztem a kenyér- és tésztaféléket, csak zöldségeket ettem mindenféle összeállításban, főleg nyersen. Minden nap vettem egy csomag előre gyártott salátaalapot, hiszen a munkám miatt szóba sem jöhetett az, hogy magam főzzek. Ezeket felturbóztam hol virslivel, hol szalámi félével, némi joghurtos öntettel. Aztán a negyedik naptól már nagyon nehezen bírtam, így egy kis graham baquette is lecsúszott délben. Az furcsa volt, hogy olyan ízek kezdtek el hiányozni, amiket már vagy két éve nem fogyasztottam, s úgy megkívántam a svédgomba salátát, mint a terhes nők a kovászos uborkát. Aztán a második hét végétől megállás nélkül nyaraltam a stábbal, főleg kempingeztünk, no meg bejártuk Erdélyt is, így már esélytelen volt minden nap egészségesen étkezni, s ismét megtapasztaltam a kenyér és burgonya ízét.

-         De a fogyás csak nem állt meg…

-         Nem bizony! Hiszen szinte minden nap, minden étkezés előtt és után jól csúszott a tea! Három fajta teát fogyasztottam rendszeresen: mate-t, Genmaicha-t, ami egy sencaval ízesített hántolt rizses japán zöld tea és egy puehr toucha-t, amit egyesével csomagolnak és száraz formájában jobban hasonlít a vonatkerékhez, mint a megszokott tealevelekhez.

-         Miért pont ezeket?

-         Rácz Andrea, a Szelence Teaház tulajdonosa javasolta, hogy ennek a háromnak, ezek közül is a mete-nak van a legjobb hatása a fogyni vágyók részére. Tökéletesen felgyorsítja az anyagcserét, s ez az egész lényege.

-         Ennyi erővel akár a dohányzásra is rászokhatnak az elhízott emberek…

-         Minden bizonnyal az is meggyorsítja az anyagcserét, de nem éppen lehet az egészséges kategóriába sorolni. A tea viszont, természetes anyag révén méregtelenít is, és a felgyülemlett vizet is segíti eltávolítani a sejtek között, így mindenképpen ezt a formáját javaslom a fogyni vágyóknak a cigivel szemben. No meg persze nem is olyan büdös, sőt mi több, egyes teák nem csak, hogy finomak, még kellemes illatuk is van.

-         A Pampa pipája, azaz a mate nem éppen a legfinomabb tea…

-         Ízlések és pofonok. A La Tranquera Dél-Amerikából származik, nagyon serkentő, száras argentin mate. Nagyon karakán íze van, nekem sem éppen a kedvencem, de szerencsére kapható egy mentás-citromos változat is, ami már barátibb ízvilágot képvisel. Ezt ihatjuk hidegen is, narancslével felöntve, de forrón is isteni.

-         Mit lehet tudni a másik két teáról?

-         A Genmaicha Miyako no Yuki Japánban egy tipikus, mindennapi tea. Általában reggelihez vagy az étkezések után fogyasztják. A hántolt rizs kimondottan jó ízt ad neki, így nem csak finom, de hasznos is. A Menghai 2007 névre hallgató puerht hosszú heteken és hónapokon keresztül önszabályozó „komposztban” fermentálják. Ettől egy nagyon kellemes, már-már földes ízt kap. Vele nagyon kell vigyázni, hiszen csak pár másodpercig kell áztatni, mert amúgy ihatatlan lesz. Ellenben nagyon erős teáról beszélünk, kellő mennyiségű koffeinnel, karakteres ízzel és remek méregtelenítő hatással.

Balról jobbra: Menghai 2007, Genmaicha Miyako no Yuki és La Tranquera

-         Szemmel láthatóan van látszatja a kúrának. Na de mégis, mennyi az annyi?

-         A programot a film forgatás napján kezdtem, egy hónapja és egy hete. Előtte is fogyasztottam teákat, ám akkor még csak az íze kedvéért. Ez idő alatt 8,1 kilo ment le rólam, így azt hiszem, sikerülni fog a célom, és három hét múlva ha ráállok a mérlegre, az nem mutat majd többet 104 kilónál.

-         Folytatod majd a projektet?

-         Naná! Nem lesz kimondottan meghatározott fogyási tervem, de már ennyi idő is elég volt ahhoz, hogy hozzászokjak a napi 1-2 liternyi rendszeres teafogyasztáshoz. Persze akkor már megspékelem némi úszással is, de az ételek mennyei élvezetétől a jövőben sem kívánok lemondani.

-         Egy indiszkrét kérdés: mennyibe került eddig ez a háromféle tea?

-         Meg fogsz lepődni: mindegyikből van még elég, hogy a három hetet kihúzza, hiszen naponta csak egy evőkanálnyit használok belőlük, mivel mindegyik többször felönthető. Eddig kb. 7500 Ft-ot költöttem rá, így mindenképpen egy megfizethető fogyókúráról beszélünk. Jó-jó, néha lecsúszik egy-egy jeges japán zöld tea is, amit algával szolgálnak fel, az ötszáz, ha nem mi magunk készítjük el. De szeretnék mindenkit lebeszélni a filteres teákról, ugyanis azoktól az ember nem csak fogyni nem fog, még csak a legegészségesebbnek sem mondanám a folyamatosan kiázó filter miatt, no meg nincs akkora árkülönbség sem, ha az ember belegondol. Akkor meg már miért ne finomra adjuk ki a pénzünket?

-         Tudsz olyanról, akinek nem vált még be a tea-kúra?

-         Nézz körbe Japánban és Kínában, nézz rám, és rájössz, a kérdés felesleges.

-         Pedig az ázsiai népen nagyon zsírosan étkeznek…

-         Hasonlóan, mint mi, magyarok. Igazából teljesen mindegy, hogy mit eszel, ha előtte iszol egy csésze zöld vagy mate teát, az annyira felserkenti az anyagcserét, hogy a zsíroknak már nincs idejük lerakódni. Azt az elvet tartom, hogy csak akkor használ a fogyókúra, ha az ember mindig jóízűen eszik. Persze ne lefekvés előtt lakjunk jól mangalicával, ha éjjel megéhezünk, együnk meg egy paradicsomot, vagy kettőt, de ne koplaljunk, mert az nem éppen a legtartósabb és legegészségesebb. És járjunk bátran kínai étterembe és sushi bárba, hiszen ott gondosan odafigyelnek, mit és hogyan hőkezlnek, bár kétségtelen, hogy ugyanúgy sosem fog működni a dolog, mintha Kínában ennénk.

Mit gondolsz, sikerülni fog Bálintnak a fogyás?

Várjuk a bíztató – vagy éppen elbizonytalanító- szavakat kommentben és e-mailben egyaránt. Ám írhatsz nekünk a Facebookon is!

A képek a Carpe Diem Teaház oldaláról származnak.

Kálmán Imre operájának köszönhetően mára már mindenki tisztában van azzal, hogy Szép város Kolozsvár, a magyar történelem és művészettörténet emlékeiben gazdag, harmadik legnagyobb román város. Körülbelül ennyi -no azért nem szó szerint!- ismerettel indultunk útnak a júliusi Magdolna napon Erdélybe, hogy két barátunk felvételizzen a Sapientián, aztán hátizsákos túrával megnézzük Székelyföld és az éppen útba eső települések legszebb helyszíneit.

A 13 nap alatt több mint 850 kilométert utaztunk hátizsákkal, stoppal. Hol kollégiumban, hol kempingben, hol ismerősnél, de mindig sikerült jó áron szállást találnunk, s az étkezést is könnyen megoldottuk, bárhová vitt az utunk.

Irány Kolozsvár!

Hét órás út áll előttünk. Szemünk sarkában még ott a reggeli álmosság, melyet a kezünkben szorított kávéval próbálunk meg elűzni. Hatalmas, teletömött táskákkal hátunkon –egyenként kb. 80 kiló- állunk a Keleti bejáratánál, gyakorta óránkra tekintve, s a vágányszámot keresve. Aztán megszólalt a jól ismert, s már nagyon várt hang, aki felhívja figyelmünket, hogy "Bihar InterCity járat indul Budapest-Keleti pályaudvarról Szolnok, Püspökladány, Biharkeresztes érintésével Kolozsvárra 9 óra 40 perckor a 11. vágányról." Na végre!

A MÁV vagonjaiban kellemesen csalódtunk, kényelmes, tiszta járattal utaztunk Kolozsvárig. A vonatjegyre ugyan kedvezményt nem kaptunk, 8300 Ft-ba került egy főre, ami némi utánaszámolással kicsit lehúzós annak, aki ki tudja használni a diákkedvezményt – no majd legközelebb a határig váltunk diákot, és csak az utolsó magyar falutól az egész árú román jegyet.

A kolozsvári vasútállomás nagyon "nyugatias": szól a zene, modern és újszerű, bár magyarul senki nem beszél, és sajnos a turiszikai segédletek (térkép, leírás) sem érhető el sehol. Arra a kérdésünkre, hogy a környéken hol szerezhetünk egy térképet vagy felvilágosítást, csak a vállukat vonogatták, így hamar feladtuk a kérdezősködést, s nekiindultunk felkeresni szállásunkat, amit a Piaţa Avram Iancu (Bocskai tér) gigantikus ortodox templomával szemben kaptunk, a Protestáns Teológiai Intézet Bentlakásában.

A 20 perces gyaloglás során – meg egyébként is - három dologgal szembesül azonnal a látogató: a rengeteg templommal, a még annál is több gyógyszertárral és azzal a több millió kilométernyi villamos vezetékkel, melytől az égre nézni szinte lehetetlen.

Ahol a papok laknak

A Teológiai Intézet kollégiuma egy háromemeletes épület, ahol az Intézet oktatása mellett a papok, tanárok és diákok szállása található. A harmadik emeleti szobák diákszállás révén nem full extrásak, két ágy, egy csap és szekrények alkotják mindössze a berendezést, ami pár éjszakára bőven kielégítik a nem luxus körülményeket elváró utazók igényeit. A közös fürdőszobában ugyan meleg víz nem minden nap van (hat nap alatt mindössze kétszer lehetett élvezni a forró és kellemetlen szagú víz adta élvezeteket), és a WC-ket is meg kell osztani másokkal, ám panaszra így sem lehet okunk, hiszen az eredetileg 5 Euro/fő/éj (kb. 20,8 lej) áron hirdetett szobákért a végén naponta mindössze 15 lejt kellett fizetni, így fejenként 90 lejért (5850 Ft) szállhattunk meg itt hat éjszakára.

Ahol az irodalom kapja a főszerepet. vagy talán mégsem

Az első kolozsvári estén a nagy hasznunkra vált Erdély útikönyvben (Sós Judit, Farkas Zoltán, Jel-Kép Bt. 2005) is megemlített Heltai Irodalmi Kávéházba látogattunk el némi Ursus és kávé fogyasztása céljából. A Strada Clinicilor 18-ban a sörpados teraszon néha filmeket is vetítenek, s elég jó áron mérik a sört (4 lej egy üveg Ursus). Kávét 3 lejért ittunk, a Stalinskaya vodkából fél deciért 4 lejt kérnek. Napközben menüjük is van, a kolbászos-mustáros, sörös harapnivalót már 6 lejért felszolgálnak. Ugyan az itallapon szereplő termékek nagy része nem kapható, sőt, a kimondottan művészkávézó titulus is túlzás a helyre, a bohókásnak, de profinak egyáltalán nem nevezhető kedves szőke leányzónak azért sikerült jókedvet szerezni nekünk ottlétünk során.

A szállásról is érdeklődtünk, ám a 70 lej egy főre éjszakánként sajnos nekünk nem fért bele a pénztárcánkba.

Sörözgetés közben a helyi fiatalokkal ismerkedtünk, akiktől ugyan azt nem tudtuk meg, hol lehet diákigazolvány fényképet készíteni („Hát a fotósnál…”), a helyi szokásokat, a magyarságot érintő diszkriminációt – melyben azért voltak ellenmondások - és a közterületen való alkoholizálás veszélyeiről már profi prezentációt kaptunk. Az éjszakába nyúló beszélgetésben kiderült az is, hogy az idehaza már-már agyoncsépelt Irigy Hónaljmirigy paródiákat „még csak most engedték át a határon”, és legalább akkora élmény nekik, mint anno az O-Zone száma volt nekünk.

Az álmatlanság előny -  avagy a hely, ahol minden nap felbukkantunk

Az előző napi hosszúra sikerült éjszaka után arra keltünk, hogy Kolozsvár felett hatalmas esőfelhők takarják el a Napot, s kisebb-nagyobb szünetekkel leszakad az ég. Így az erre a napra tervezett Tordai hasadékhoz való utazás elmaradt, helyette inkább úgy 10 kilométeres kerülővel felkerestük a másik híres művészkávézót, amit az útikönyvben olvastunk. Menetközben betértünk a La Cina étterembe (Str. Dodrogeanu Gherea nr.25), ahol a felújítás hangzavara ellenére kellemes légkör fogadott bennünket, s az étel kínálat is hatalmas volt. Egy omlettért 10 lejt, egy lasagne-ért 20-t fizettünk. Utóbbi akkora adag volt, hogy jószerivel a felét elcsomagoltattuk, ízre pedig tökéletesre sikerült, így megelégedve, s jóllakottan folytattuk utunkat a már említett kávézóba, amely, mint utólag kiderült, a szállásunktól mindössze 10 perc sétára található, a Mátyás tértől nyíló Egyetem utcában (Universităţii nr.2.).

Sétánk során messze elkerültünk a turista övezettől, ahol Kolozsvár hétköznapibb arca tárult elénk: a mindennapi embereken és a házakon hatalmas kontrasztok: egymás mellett jól megférnek a nagyon szegények és a dúsgazdagok. Az utcák viszont mindenütt tiszták voltak, több helyen felbukkantak a szemetet szedő munkatársak, sehol egy cigi csikk vagy zsepi, ám a járdákat rendszerint a parkoló autók foglalják el, így bőröndökkel vagy babakocsival a közlekedés ott szinte lehetetlen.

Az Insomnia-ba érve mindnyájunk ízlését kielégítő attitűd mutatkozott: az egész emeletet elfoglaló egybe nyíló hatalmas szobák vérbeli művészkávézó hangulatot árasztanak: absztrakt – néha már-már perverz - falfestések, egyedi lámpák, antik asztalok és kanapék az öttermes kávézóban. Az i-re a pontot az a hatalmas zongora teszi, melyen Dorottya, a mindig vidám és kimondottan csinos beugró felszolgáló csodálatos énekhangját is élvezhetjük a sör és a bor mellé. Erdélyben nincs tiltva a vendéglátó egységeken belüli dohányzás, így akit zavarna esetleg a teltházkor kialakuló „dohányszmog”, vagy csak szimplán a friss levegőre vágyik, mind a gangon, mind az udvaron kellemes hangulatra talál. A terasz bejáratával szemben rózsaszínre festett malacokkal díszített szökőkút töri meg az esetleges csendet.

Dorottya és Oleg csak nekünk adták elő ezt a dalt

Felkeresett kötelezők

Kolozsvárra látogatásunk oka a csapat két tagjának a Sapientia Erdélyi Tudományos Egyetem média szakára való jelentkezése volt, így a hivatalos ügyek intézése és a felvételi kapta a főszerepet. Ez sajnos az elkövetkező napok java részét elvette, így csak kevés idő jutott a város szépségének felderítésére. Első ízben Kolozsvár első emeletes házát tekintettük meg, ami az 1440-es években Méhffi Jakab jómódú szőlősgazda tulajdonában állt. Rendszerint nála szállt meg Szilágyi Erzsébet. 1443. február 23-án (szülőházi emléktáblájának felirata szerint március 27-én) született Hunyadi Mátyás király. Az épületben jelenleg a Művészeti és Design Egyetem működik. A múzeum részbe sajnos nem jutottunk be, hiszen csak délután négyig látogatható, az udvarra viszont kimehettünk, ahol néhány modern alkotást azért megtekinthettünk. Ami nagyon rosszul érintett minket, hogy az előtérben elhelyezett hatalmas reneszánsz szobrokat néhány IQ-bajnok filccel és golyóstollal tett még egyedibbé… (Mátyás király szülőházáról itt írnak bővebben.)

A csodálatos Óváros utcáin és terein reneszánsz, barokk, klasszicista és szecessziós műemlékek sorakoznak, jócskán megspékelve bankokkal és irodaházakkal. A kirakodó vásáron a mézektől kezdve a Cluj Napoca feliratos pólókon és bögréken keresztül a város nevezetességeit ábrázoló festményeken kívül szinte minden megtalálható. A hangulatos kis utcákon éttermek és bárok várják az éhes és szomja látogatókat (az egyik tábla alapján egy 3 fogásos menüért 15 lejt kérnek). A Múzeum tér közepén kimagaslódó Státua, azaz Karolina-oszlop a város legrégibb világi emlékműve. Az oszlopot I. Ferenc király, és negyedik felesége, Karolina Auguszta királyné látogatásának emlékére emelték 1831-ben a Főtéren, ahonnan 67 évvel később áthelyezték jelenlegi helyére, a Ferences templommal szembe.

Balról: Óváros tér, Vitéz Mihály szobra a Széchenyi téren, Mátyás király szobra a Főtéren

Nem sokkal messzebb, a Szécheyi téren (térképen Mihai Viteazul) áll a névadó fejedelem szobra. Marius Butunoiu gigantikus alkotása minden tekintetet odavonz. A parkot határoló panelház a fiatalok egyik kedvelt helyszíne, ugyanis ott található a város legnagyobb mozija.

Természetesen, aki Kolozsvárra érkezik, nem hagyhatja ki a Fő teret, a Piaţa Unirii-t, amit a helyi magyarok nemes egyszerűséggel „Matyi tér” néven emlegetnek csak. A Szent Mihály-templom Erdély második legnagyobb alapterületű temploma. Falai között közel ötven országgyűlést tartottak és számos kiemelkedő történelmi esemény színhelye volt. A templom mind méreteiben, mind pompájában kiemelkedő, s kötelező eleme minden turistalátogatásnak.

A Fő tér másik monumentális alkotása a Mátyás király emlékmű, mely valljuk be, nem kimondottan az igazságos király előtti tisztelgés fő jelképe lett. Több évtizeden keresztül volt a magyarságellenesség és az uszítás szimbóluma és eszköze. Fadrusz János alkotó 1900-ban a párizsi világkiállításon aranyérmet nyert terve után 1902-ben a Fő téren felavatott szobor abban a pillanatban ábrázolja a nagy királyt, amikor egy vár bástyájáról végigtekint győztes seregén. Páncélos alakja büszkén üli meg a lovat, mely délcegen szegi le fejét, Mátyás arcán erő és büszkeség sugárzik. Kardját maga előtt keresztben fektetve tartja, mint aki most jött meg a dicsőséges csatából.

A Fő térről nyíló Deák Ferenc utcán (Eroiol Blvd) végigsétálva megannyi pubba és étterembe ütközünk, ám ami annál is érdekesebb, itt található meg az anyafarkas-szobor, amit Róma városa adott ajándékba Romániának 1921 szeptemberében. Az emlékmű hű mása a capitoliuminak, kiegészítve egy domborművel, amely Traianus császárt ábrázolja. Tőle nem messze, az utca sarkán áll a Memorandisták emlékműve, egy hatalmas talpazaton álló harang. Az 1894-es Memorandum-per 100. évfordulóján, 1994 májusában állították fel. Az alapozási munka során római kori öntöde maradványaira bukkantak, amiket ma már mindenki megtekinthet a felújított Főtéren.

Legnagyobb bánatunkra Kolozsvári látogatásunk során nem volt olyan nap, hogy ne esett volna az eső – bocsánat, mint amikor dézsából öntik! -, így nagyon sok helyre nem jutottunk el. Ellenben amit láttunk, maradandó élményt nyújtott. Ilyen például a Fellegvárról elénk táruló leírhatatlan panoráma, amiért nem fáradtság megmászni a 199 (vagy 203, még eldöntjük) lépcsőfokot, de kihagyhatatlan a Házsongárdi temető is, ahol vallásfelekezeti és nemzetiségi különbség nélkül temetkeztek magyarok, románok, szászok az évszázadok folyamán. Ritka szép fekvése, dús növényzete, monumentális emlékművei már a 19. század végén híressé tették.

Élményből tehát nincs hiány, Kolozsvár egy kedves, nyugodt kis város rengeteg látványossággal. Július 28-án amennyire fájó szívvel búcsúztunk el az Insomniában szerzett barátoktól, legalább akkora lelkesedéssel váltunk két csapatra, s tettük ki a kezünket stoppolás gyanánt.

Felhívjuk figyelmed, hogy a fentebb olvasható információk 2011. július 22-28. között voltak aktuálisak! 1 lej-t 65 Ft-os áron számolunk. A cikk szerzője semmilyen felelősséget nem vállal azért, ha a jövőben Kolozsvárra utazó nem ugyanazokat az árakat és állapotokat találja, mint amit a cikk szerzője látogatása során tapasztalt!

Felhasznált irodalmak: Sós Judit és Farkas Zoltán: Erdély útikönyv - Jel-Kép Bt. 2005 és Wikipédia. A fényképeket Noll-Batek Kristóf készítette. ChiefArt - film, fotó, promóció

Augusztus hétvégéin újra megelevenednek a történelmi belváros épületei és utcái. Ötödikétől az eredeti „történelmi díszletek” között szombatonként, és vasárnaponként ismét bátor lovagok, kardforgatók, íjászok, csepűrágók, langaléta gólyalábasok, kobzos énekmondók, régi és újkori zenét játszó muzsikosok szórakoztatják a városlakókat és a Székesfehérvárra látogató turistákat.

 A fiatalok, és gyermekes családok nagy örömére az idén is látható majd a tavalyi év egyik legnépszerűbb programja az Élő- Képes Krónika, amely Európa-szerte egyedülálló, látványos, szórakoztató idegenvezetés Székesfehérvár belvárosában. A Szabad- Színház színészei lendületes, változatos színház-technikai eszközökkel dolgozva mutatják be a város fontosabb nevezetességeit. Az idegenvezetések délelőtt 11.00-kor, és délután 17.00-kor kezdődnek majd. A csoportokat a szintén városbéli Zombori Zenekar tagjai kísérik.

A négy hét alatt láthatóak lesznek az I. András Király Lovagrend, a Magyar Királyi Kardforgatók Rendje-Honvéd Szondi György SE, a Csőszi Hagyományőrzők, a székesfehérvári Szabad királyi Lovagok Egyesületének lovagjainak, a Fehérvári Huszár Egyesület lovasainak, valamint a Fehérvári hagyományőrző Íjász Egyesület tagjainak bemutatói.

Találkozhatnak a győri Hangraforgó Együttessel, Benkő András kobzos énekmondóval, a Cantilena és Tabulatúra Régizene Együttesekkel, a Zombori Zenekarral, a Musculus Vokalis Együttessel, a 20-i Ünnepnapon Kátay Zoltán énekmondóval, s az újabb kori zenészeket tömörítő Polihymnia Trióval, a Duola Együttessel, a Dalmesterekkel, a Shortstory Zenekarral, valamint a Mits Jazz Band-del is. A programok a belváros utcáin, a Városház téren, a Hősök terén, illetve a Zichy ligeti-, a Várfal Piac téri- , valamint a Szent László- parkra eső füves területein láthatóak majd.  

A részletes programokról a www.szekesfehervar.hu oldalon és a rendezvény Facebook profiljain találhat bővebb leírást. Az Élőképes krónika ezen a linken, a Történelmi Kavalkád pedig ezen található meg.

Medve effektus – ismerős mindenkinek, a tél erről szól. (Biztosan jó bevezető ez június közepén?)

Na igen ám, de a télen-tavasszal felszedett kilók mikor a legidegesítőbbek, ha nem nyáron, amikor a tikkasztó hőséget a strandon félmeztelenül - a kertben meg akár teljesen is - próbálja az ember fia-lánya elviselni?!

A 2×Sült lelkes tesztelője (Bálint) a kávék után most a teákat próbálja sorra, nem titkolt céllal: 10 kilótól akar megszabadulni minimális étrendváltoztatással és rengeteg teával!

Hogy lehet ez?

A zöld tea egyik legelőnyösebb tulajdonsága, hogy elősegíti a fogyást és a szervezet méregtelenítését. Továbbá kutatások igazolják, hogy a zöld tea segít az elhízás megelőzésében is. A zöld teában lévő koffein és polifenolok növelik a test hőenergia termelését. A magasabb testhőmérséklet fokozottabb kalóriaégetést, és gyorsabb anyagcserét tesz lehetővé, amelyek súlycsökkenéshez vezetnek. Az így elért súlycsökkenésbe a koffein vízhajtó tulajdonsága is besegít. A kutatók szerint a zöld tea jó hatással van a vér össz-koleszterin és a testzsír szintjére is, sőt igen gazdag katechinekben, melyek nagy szerepet játszanak számos betegség - köztük a rák - megelőzésében, és még a zsírégetésben is igen fontosak.

A zöld tea egyik legértékesebb hatóanyaga a CLA (conjugalt linolav, ami egy természetes zsírsav). A rendszeres testmozgás mellett a CLA elősegíti a sovány izomtömeg fejlődését, és a jó eredmény megtartását is.

Kutatások kimutatták, hogy a zöld teában lévő koffein, miközben pozitívan hat az anyagcserére, nem emeli meg hirtelen a pulzusszámot, így szélesebb körben lehet fogyasztani, sőt többféle diéta megfelelő kiegészítője lehet.

A kávéval ellentétben, a zöld teában található koffeinnek fokozatos és lassabb a felszívódása, nem hirtelen dobja fel a szervezetet, hanem egyenletesen, így élénkítő hatása nemcsak természetesebb, de hosszabb ideig is kitart.

A zöld tea az egyik legjobb és legismertebb zsírégető tea. A zöld tea zsírégető hatása kétféleképpen nyilvánul meg: egyrészt közvetlen zsírbontó hatású, másrészt javítja az emésztést, és elősegíti az emésztőrendszerbe került zsírok azonnali lebontását. Éppen ezért érdemes a főétkezéseket egy-egy csésze zöld tea elfogyasztásával kezdeni.

A zöld tea serkenti az anyagcserét, ezáltal előmozdítja a régóta jelen lévő zsírrétegek lebontását, ami növeli a bőr rugalmasságát, így csökken a cellulit (narancsbőr) kialakulása, s megszabadulhatunk a fölös centiméterektől!

Gondoljunk csak bele, milyen vékonyak a kínai és japán emberek! :)

És az étrendváltoztatás?

Persze lefogyni nem lehet csak úgy, ha az ember iszik-iszik és csak iszik, mindamellett, hogy reggelire és ebédre egy-egy fél disznó a menü. Tesztalanyunk a legkényelmesebb diétát választotta: minimalizálta étrendjéből a lisztes és burgonyás dolgokat, a zöldségek bevitelét pedig megháromszorozta. Mindemellett sztahanovista alanyunk 12 órákat húz le egy kávézóban, sőt, egy stoppolós–sátrazós túrára is készül a tuti kalóriaégetés érdekében.

„Az első három napban semmi gondom nem volt a diétával, hiszen a lelkesedés nagyon erős volt még bennem, így simán kibírtam napi két étkezéssel is. A negyedik naptól viszont kezdett a gyomrom egyre inkább korogni és egészen addig, míg nem tisztáztam le magamban, hogy ez nekem csak előnyömre válik, gyötrelmes éhezések kísértettek. Így, az első hét végén már remekül érzem magam a bőrömben, és 114,8 kg-ról 111,3-ra fogytam.”

Lehetséges ez? Ennyi elég ahhoz, hogy két hónap alatt 10 kilóval kevesebbet mutasson a mérleg?

Kövesd nyomon Bálint fogyását itt a 2×Sült-ön és Faceook oldalunkon!
Várjuk ötleteidet, tippjeidet és lelkesítő üzeneteidet is kommentben és e-mailben egyaránt!

Bartel-szerződéses reklám