Anya teljesen kiakadt. Bevallom, teljesen jogosan. Dagadót vettünk az egy egyik hipermarketben, és persze megkértük a hentest, szúrja fel nekünk, mégis csak ért hozzá, nameg a megfelelő eszköz sincs hiányban nála. Sajnálom, hogy nem figyeltük a folyamatot, közben a szépen kipakolt friss (vagy annak mondott) húsokat nézegettük, így a pult másik oldalán lévő távoli kollégám a helyzetet kihasználva sikeresen megoldotta kérésünket: a leghanyagabb, szabályosan lópikulát sem érő módon nyesett vagy 5 centit leendő ebédünkbe. Kösz, mi is szeretünk!

Az egész ételszerkesztést azzal kezdtük, hogy hagymát dinszeltünk, majd gombát pirítottunk rajta. Majd miután megszenvedtünk a nagydarab húsrész fúrásával, faragásával, nekiálltunk a tölteléknek, melyet hamarosan elrejtünk a járatba. Fogtuk a szikkasztott zsömléket, vízbe áztattuk, majd kipréselve a vizet belőle, egy nagyobb tálba morzsoltuk. Hozzáadtunk egy egész tojást, sót, borsot, majoránnát és oregánót, a dinsztelt gombát, némi pirospaprikát (ami inkább hasonlít színileg a reszelt téglára, mintsem a makói vagy éppen a cecei barátaira), összegyúrtuk, s már tömtük is a húsunkat! Olajozott tepsibe fektettük, pár szál friss rozmaringot helyeztünk rá, majd lefedve bedobtuk a sütőbe.

Az újburgonyát tisztítás után félbe vágtuk, majd egy tepsibe szórtuk. Sóval, borssal, oregánóval és bazsalikommal meghintettük, összekevertük, majd alufóliával lefedve ezt is a sütőbe dugtuk.

Amire a hús is megpuhult, a krumpli is kész lett. Utóbbit kivettük, előbbiről a fedést elvettük, pirítottuk még egy kicsit majd jól laktunk vele :)

Mellé uborkasalátát és tzatzikit készítettünk. Az első pontos receptúráját sajnos nem áll módomban közzé tenni, viszont a tzatzikiét már annál inkább: a most karikákra reszelt (általában hasábokra szokták) uborkát sóztam, állni hagytam, majd kinyomkodtam a saját eresztett levéből. Joghurtot sóval, borssal, kaporral és reszelt fokhagymával összekevertem, hozzáadtam az uborkát, majd pár órát állni hagytam.