Az eredeti cikk itt olvasható.

 

Nevezetességek

 

Mohács – a város a Duna partján fekszik. A tragikus kimenetelű török kori csata itt zajlott le. Mohács elsősorban a farsangi időszakban megrendezésre kerülő busó járás színtere.

 

Szerb – ortodox templom

A XVIII. században épült barokk stílusú templomot a török elől menekülő szerbek építették. Az épület belseje kizárólag fából készült, és a gyönyörűen megfaragott ikonosztáz kivételes látványt nyújt.

 

Csatatéri emléktemplom (Fogadalmi templom)

Mohács talán legérdekesebb látnivalója a hatalmas Fogadalmi emléktemplom. A bizánci stílusban épült modern építményt a XX. század első felében Árkay Aladár ás Árkay Bertalan tervei alapján építették fel. Országunk összetartozásának jelképeként 3000 magyar község, 52 város és 25 megyeháza küldött egy-egy kilós emlékföldet, amelyeket a templom alapjában helyeztek el. 1940. augusztus 29-én Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték fel.

 

Busó ház

A múzeumban évszaktól függetlenül átélhetjük a mohácsi busó járás sajátságos hangulatát. Több életnagyságú maszkot viselő bábú fogadja az arra járó kíváncsiskodókat, illetve különböző fényképek, sokac viseletek, busóálarcok tekinthetőek meg.

 

Mohácsi történelmi emlékhely, szoborpark

A város közelében található a mohácsi csata emlékére létrehozott emlékpark, amelyet 1976-ban az esemény 40. évfordulóján avattak fel. Egy bronzkapu vezet a parkba, ahol szétszórtan elhelyezett faszobrok állnak. Ezek a szobrok emlékeztetnek minket a csatában elesett katonákra, vitézekre.

 

Siklós – a Villányi-hegységtől délre elterülő település 1977-ben Máriagyűd hozzácsatolásával városi jogot kapott.

 

Malkocs Bej dzsámi

Az Europa Nostra-díjas mecsetet évtizedes feltárási munkálatok után 1992-ben nyitották meg a látogatók előtt. A XVI. századból ránk maradt dzsámi a négyzetes alaprajzú, nyolcszögletű dobon nyugvó sátortetős imaházak közé sorolható. A török kultúrára emlékeztetnek minket a templomban található szőnyegek, réz- és óntárgyak.

 

 

 

Siklósi vár

Siklós legnagyobb nevezetessége a vár, melynek helyén már a római korban is egy erődítmény állt. A várkastély a gótikus, a reneszánsz és a barokk stílusjegyeit is viseli. Több múzeum is megtekinthető, pl. vártörténeti kiállítás, börtönmúzeum, pécsi kesztyűgyártás történetével foglalkozó tárlat stb.

 

Szigetvár – a város a Zselic déli lábainál fekszik. A magyar történelemben híres vára fontos végvárként működött. A XVI. században hosszú harcok után sikerült a törököknek bevenni a várat.

 

Szigetvári vár

A vár mai formája a török korból származik. Egy 3-4 méter vastag, 8 méter magas fal veszi körül, melynek sarkain bástyák állnak. Miután 1566-ban az erődítmény jelentős része elpusztult, a törökök újjáépítették. A vár közepébe a győztes szultán emlékére egy dzsámit is emeltek. A várfalon belül az Andrássy-kastélyban, illetve Szulejmán szultán dzsámijában ma a Zrínyi Miklós Múzeum tekinthető meg. Az ostrom hangulatát idéző tárgyak kerültek kiállításra, valamint megismerhetjük Zrínyi családfáját.

 

Szent Rókus Templom (Ali pasa dzsámija)

A templomot a XVIII. század második felében Ali pasa dzsámijából alakították át. A török építészeti jellegzetességek jelen vannak a mostani barokk stílusú épületen. 1778-ban a vár visszafoglalásának 100. évfordulóján avatták fel a templomot. Dorffmeister freskói Zrínyi kitörését és a vár visszafoglalását ábrázolják.

 

Török-ház (Karavánszeráj)

A XVI. században épült ház a hódoltság egyetlen épen maradt török lakóház hazánkban. Ma a török korral kapcsolatos kiállítást rendeztek be.

 

Magyar-Török Barátság Park

1994-ben a Török Köztársaság kezdeményezésére és anyagi támogatásával hozták létre a parkot. Zrínyi Miklós és Szulejmán szultán szobrát Metin Jurdanor készítette. Ezen kívül a parkban található még egy teljesen török alapanyagokból épült ivókút is.

 

 

Pécs – a kellemes, már-már „mediterrán hangulatokkal” jellemezhető, gyönyörű fekvésű város több, mint 200 éve kínál emberi léptékű, élhető környezetet az itt lakók és idelátogatók számára. Gazdag történelme során számos kultúra formálta, s hagyta itt névjegyét. A Dél-Dunántúl, és 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa, közvetítő a Balkán és Nyugat-Európa között.

 

 

Zsolnay Gyár

A gyárat 1853-ban alapította Zsolnay Miklós, s kisebb-nagyobb megszakításokkal máig is gyártanak porcelán dísztárgyakat. Zsolnay Vilmos „találmánya”, az eozin még máig is rejtély számunkra. A gyárban megismerkedhetünk a porcelángyártás folyamatával, a kezdetektől egészen a boltba kerülésig.

 

Barbakán

A Barbakán a 15. századból származó kerek bástya, előretolt kapuerőd, vizesárokkal, felvonóhíddal ellátva. Haditechnikai funkciója, hogy eltérítse az ostromlók kapu elleni rohamát, akiket a védők a lőrésekből tűz alá is vehettek. A hagyomány szerint a kapubástyát az 1498-ban Pécsett járt Kinizsi Pál útmutatásai szerint építették a közelgő török veszedelem árnyékában. A törökök a megerősítés ellenére is bevették, át is építették a várat, majd Bádeni Lajos seregei foglalják vissza 1686. október 22-én. A funkcióját vesztett fal mellé fokozatosan apró házak épültek, ezeket csak az 1960éas években bontották el Cserháti József püspöksége idején, aki egyúttal megnyitotta a Barbakánt a látogatók előtt. A Barbakán lőrésein kitekintve gyönyörködhetünk a város nyugati panorámájában. A bástyából lejárat vezet a Barbakán kertbe, ahol a 15. században élt püspök és reneszánsz költő, Janus Pannonius szobra látható. A kerttel szomszédos Sétatér pompás gesztenyefái alatt jutunk ki a Dóm térre, ahol páratlan látvány fogad.

 

Bazilika

A Dóm teret a neoromán stílusú Szent Péter és Pál Bazilika uralja. Szent István 1009-ben püspökséget alapított Pécsett, a templom építése azonban csak 1036-ban kezdődött meg. A katedrális többször megrongálódott az idők folyamán, s a 19. század végén, Dulánszky püspök idején, Friedrich Schmidt tervei által nyerte el mai formáját. A bazilika 1991-ben megkapta a megtisztelő „Basilica Minor” rangot. A bejárat fölött a tizenkét apostol szobrait láthatjuk. A déli oldalon található Milleneum kaput 2000-ben adták át. A kapu két részből áll: egy külső, illetve egy belső kapuból. A külső kaput szőlőingák és szőlőfürtök díszítik. Ha közelebbről szemügyre vesszük, akkor állatalakokat is fellelhetünk (békák, madarak, gyíkok). Ezek az allegorikus figurák a bűnt szimbolizálják. A szőlőfürtök feltehetően a pécsi borvidékre utalnak. A kompozíció felső részét helyet foglaló galamb a Szent Lelket szimbolizálja. A bal kapuszárny a pécsi püspökség alapítását ábrázolja, I. Szent István átnyújta Bonipertusnak a katedrális kicsinyített változatát. A jobb szárnyon azt a jelenetet láthatjuk, amikor Jézus Szent Péterre bízza a menyország kulcsát. A belső kapu huszonkét bibliai jelenetet ábrázol.

A bazilika épülete háromhajós, az északi és déli oldalán kápolnákat találhatunk. A szentélyt egy boltívvel választották el a néphajótól. A szentélyhez vezető két lépcsősor mellett angyalfigurákat láthatunk, gyertyával a kezükben. Az angyalfigurák mellett egy-egy szószék áll, amelyet különböző színű márvánnyal díszítettek. Mindegyik színnek szimbolikus jelentése van: a piros az áldozatot, a zöld a reményt, a szürke a megbánást szimbolizálja. Az oltár két részből áll: a fő- illetve a népoltárból. Az elülső oltár a népoltár, amit vörös márvánnyal, Isten bárányaival és feszülettel díszítettek. A hátulsó rész a főoltár, amely fölött egy gyönyörű baldachin húzódik. A hatszögű kupolát négy zöld genovai márványoszlop tartja, s a csúcsány egy drágakőből készült golyó látható aranyozott kereszttel. Az oltár mögött függ az épület legnagyobb, 6 méter átmérőjű bronzcsilárja. A szentély falán a kilenc freskó az Újtestamentumból vett jeleneteket ábrázol, a néphajó huszonnégy freskója viszont ótestamentumi történeteket. A falakat úgynevezett szőnyegmintázattal borították, ezeket bár sablonokkal, de kézzel festették. A mennyezeten tizenhárom, 4x4 méteres fakazettákat láthatunk, amelyek Keresztelő Szent Jánost, illetve a tizenkét apostolt ábrázolják. Ezekhez négy-négy szenteket ábrázoló kép tartozik. A mennyezet szimmetriája a menyországi békét, nyugalmat szimbolizálja. A nyugati bejárat fölött található az orgona, amit a pécsi Angster gyárban készítettek. Ez volt a gyár századik műve, s ez egyben az ország második legnagyobb orgonája.

A turisták számára a Mária-kápolna látogatható. Ez a kápolna egyben a püspöki kincstár, ahol időrendben, püspökök szerint mutatják be a különböző liturgikus használati tárgyakat. A kápolna falait Székely Bertalan freskói díszítik. Itt található az úgynevezett epitáfium, amely alabástromból (könnyen formálható gipszfajta) készült. Az alabástrom különlegessége az, hogy a fény átvilágítja. Az epitáfum eredetileg sírkő, ez a mű azonban nem kapcsolható temetkezéshez. Eszterházy Pál hozatta Pécsre Rómából.

A templom legidősebb része az öthajós altemplom, ami feltehetőleg a Péter-Pál sírkamrával állt összeköttetésben. A homokkőből készült oltárban Jézus alakját ábrázoló babát láthatunk, amit húsvétkor az oltárra helyeznek. Az oltárral szemben helyezkedik el Dulánszky Nándor és Janus Pannonius püspök sírhelye.

 

Püspöki Palota

A Dóm tér nyugati oldalát a Püspöki Palota zárja le. Az épület középkori részleteket is tartalmaz, jelenlei formájában neo-reneszánsz stílusjegyeket vonultat fel a vízszintes tagolású homlokzata. A Barbakán-kert felé eső erkélyen elhelyezett Liszt Ferenc szobor a zeneszerző 1846-os pécsi látogatását idézi fel.

 

Pécsi Püspöki és Káptalani levéltár és plébánia

A Püspöki Palotával szemben áll a Pécsi Püspöki és Káptalani levéltár (1784) és plébánia (1800) copfstílusú épülete. A püspökök iratanyaga a 18. század közepétől maradt fenn folyamatosan, Berényi Zsigmond püspökségétől kezdve. A korábbi, középkori dokumentáció a törökök előli menekülés során 1543-ban megsemmisült. A Káptalani levéltár érdekessége, hogy a Székesegyház restaurálásakor a toronyból leszerelt órát harangfülkés oromzatba helyezték el homlokzatán. Az épület alatt pedig a püspöki sírbolt található, melynek 1774-ben készült míves kovácsoltvas kapuja szintén a Székesegyházból került ide.

 

Szent István tér

A téren található a Pezsgőház épülete. A pezsgőgyárat Littke Lőrinc alapította 1859. Ez volt az első pezsgőgyár az országban. A pincerendszere öt emeletből áll és 2,7 km hosszú. 1891-ben Ferenc József is látogatást tett a gyárban. 1996 óta svéd tulajdonban van, s 1999-ben újra megnyitotta kapuit. Szemben a Pezsgőházzal található az Ókeresztény Mauzóleum. A mauzóleum falain található festmények igen jó állapotban maradtak ránk. Ezek a képek bibliai jeleneteket ábrázolnak. A mauzóleumban egy díszes szarkofágot is feltártak, amely valószínűleg egy arisztokratáé. A tér déli részén húzódik a Miasszonyunk rend épületegyüttese, amely egy templomból, kolostorból, kollégiumból, óvodából, zeneiskolából és egy gimnáziumból áll. A Pezsgőház sarkánál található a régészeti emlékmű. Egy női alak széttolja a felső kőréteget, hogy a mélyben rejtőző történelmet közelebbről megismerhesse.

 

Ókeresztény sírkamrák

Az ókeresztény sírkamrákat 2000-ben felvették a Világörökség listájára. Azért egyedülállóak ezek a sírkamrák, mivel Rómán kívül csak itt találhatóak festett falú kamrák. A sírkamrákhoz a Cella Septichorán keresztül juthatunk be. A Cella Septichora egy hét apszisból álló római kori templom, amely a mai templom elődje. Az apszisokba feltevések szerint mártírokat akartak eltemetni. A rácsozat alatt található föld a római korból származik. A két leghíresebb sírkamra a Péter-Pál sírkamra, illetve a Korsós sírkamra. A Korsós sírkamra a fülkébe festett kis korsóról kapta a nevét. A rómaiaknál szokás volt a sírkamra falára kelyhet vagy korsót festeni, s így a halott lelke is együtt tudott inni utoljára a családtagokkal. A Péter-Pál sírkamra Szent Péter és Szent Pál alakját ábrázolják, akik a pécsi Világörökség jelképévé vált Chistogrammra mutatnak. A sírkamra falain Bibliából vett jeleneteket láthatunk.

 

Széchenyi tér

A legtöbb építészet emlékmű a Széchenyi téren található. A tér egykor piactérként funkcionált. Kezdetektől fogva központi szerepet töltött be a város életében. A keskeny déli részét a térnek az Irgalmasok temploma zárja. Az egykori rend- és kórház ma már egyetemi kórházként szolgál. A templom előtt áll a Zsolnay-kút, melyet Pilch Andor tervei alapján készítettek. Zsolnay Miklós állítatta édesapja, Vilmos emlékére. A kutat négy eozinnal bevont ökörfejjel díszítették, amely a nagyszentmiklósi aranyleletre emlékeztet. 1912-ben készült, de csak 1930-ban állították fel. A tér keleti oldalán helyezkedik el az eklektikus stílusú városháza. Nem messze a városházától található a városi bíróság eklektikus épülete. A mai épület helyén a 16. században török fürdőt alakítottak ki, amely a még ma is álló Gázi Khászim pasa dzsámijához tartozott. A tér északi részén láthatjuk a barokk illetve klasszicista stílusú Janus Pannonius Múzeum régészeti részlegét. A mai épület a 19. században nyomdaként funkcionált. A téren helyezkedik el a Klimo könyvtár, amelyet 1830-ban alapított Klimo püspök, s az első nyílvános könyvtár volt az országban. A tér nyugati részén áll a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnázium épülete, amely 1864 óta van a ciszterci rend kezén, s ezóta működik iskolaként. A 18. században, amikor a jezsuiták birtokolták az épületet, egy függőhíd kötötte össze a dzsámival. A gimnázium mellett találjuk a megyeháza szecesszió stílusú épületét. Eredetileg takarékszövetkezetnek épült, erre utalnak a homlokzaton ábrázolt méhecskék. Az épületet Zsolnay kerámiával, pirogránittal díszítették. A timpanonon, kék alapon szereplő római szám az építtetés dátumára, 1898-ra utal. A megyeházával szemben látható az 1816-ban épült Piatschek-palota épülete, amely klasszicista és eklektikus stílusjegyeket ötvöz. A tér legmagasabban fekvő belvárosi templom, ismertebb nevén Gázi Khászim pasa dzsámija, mely eredeti formájában 1543 és 1546 között épült. Helyén korábban a 13. század derekán – a francia származású Bertalan püspöksége idején – Szent Bertalan apostol tiszteletére szentelt első plébánia templom állt, melyből sajnos egyetlen részlet sem maradt az utókorra. A Szent Bertalan templom valószínűleg épségben került a törökök kezére 1543-ban, ennek ellenére lebontották és köveiből Mekka irányába tájolva emelték a négyzet alaprajzú, hagymakupolás dzsámit. Az építtető Khászim eszéki, mohácsi, majd 1543-tól pécsi, végül budai pasa volt. Ma is megtekinthetjük az egykori pompából fennmaradt, díszesen írott, Koránból vett idézeteket, a délkeleti fal tengelyében található mihrábot – azaz a Mekka felé néző imafülkét – és a szenteltvíztartókat, amelyek egykor a rituális mosakodást szolgálták. A dzsámi a törökök kiűzése után a jezsuiták kezébe került, akik később katolikus szertartások megtartására alkalmassá tették. A dzsámival szemben áll a Szentháromság szobor, amelyet a pestisjárvány áldozatainak az emlékére emelték. Tőle keletre áll Hunyadi János szobra, amelyet 1956-ban, a nándorfehérvári diadal 500. évfordulójára emeltek bronzból. Hunyadi lováról egy jogarral a városházára mutat.


Király utca

A Városháza mellett bekanyarodva kezdődik a Király utca, a pécsi korzó. 1864-ben Király József pécsi püspök tiszteletére nevezték el. (A rendszerváltás előtti évtizedekben Kossuth Lajos utcaként jegyezték.) Elsősorban éttermek, kávéházak, cukrászdák, hangulatos teraszok, üzletek kerülnek majd utunkba, szinte a nap minden szakában választhatunk a bőséges kínálatból. Az utca egyik legismertebb épülete a Palatinus Hotel. Az U-alakú épületet Pilch Andor tervezte a híres pécsi iparos dinasztia, a Hamerli család, pontosabban Hamerli Imre megrendelésére. Nem messze innen található a Pécsi Nemzeti Színház, amely 1895. október 5-é, Erkel Ferenc Bánk Bánjával kezdte meg működését. A Lang Adolf-Steinhardt Antal tervezőpáros munkájaként elkészült épület homlokzatán Csiky Gergely, Szigligeti Ede, Kisfaludy Károly és Erkel Ferenc szobrai láthatóak, középen, a timpanonban Diana vadászata című dombormű látható.

 

Vasarely Múzeum

Victor Vasarely világhírű op-art festőművész életművét követhetjük végig a hármas szám alatt berendezett gazdag tárlaton. Vasarely az op-art atyja, művészetének fontos jellemzője a szem becsapása, azaz az optikai illúziók, érzékcsalódások teremtése. Képein a geometriai formák egymásba alakulnak, a négy-, hat- és nyolcszöglekből körök épülnek, ezekből az optikai illúziók gömböket formálnak. A csalóka képek vizuális játékot űznek velünk, mértani formái homorodnak, domborodnak a vásznakon, szőnyegeken. Életművét maga a mester osztotta korszakokra aszerint, hogy az egyes periódusokban készült művek milyen élményhez vagy természeti környezethez köthetőek.

 

Mecseki Bányászati Múzeum

A Vasarely Képtár kertjéből nyíló Bányászati Múzeumban találhatjuk meg a több mint kétszáz éves mecseki bányászat történetét bemutató állandó kiállítást. Különlegessége, hogy látogatásunk során igazi bányában érezhetjük magunkat, hiszen a város alatt húzódó pincerendszer 400 méteres szakaszán alakítottak ki egy tárnát, ahová 60 lépcső vezet. A 140 négyzetméteren elhelyezett 200 bányászati eszköz, fotó és írásos anyag szemlélteti az iparág történetét, a kezdetektől az utolsó csille 1997-es felhozataláig. Láthatunk ásvány- és kőzetgyűjteményt, fossziliákat, sőt dinoszaurusz lábnyomot is.

 

 

Pécsvárad - Pécsvárad a Kelet-Mecsek déli lejtőjén, a Mecsek legmagasabb csúcsa, a 682 méter magas Zengő lábánál fekszik. Szerves központja a kisebb tájegységnek, Kelet-Mecseknek.

Pécsváradi vár

A Szent István király által alapított bencés monostorra épült vár egyik legjelentősebb középkori emlékünk. A vár mai alakja a XIII. században alakult ki, amelynek legépebben maradt része, az Öregtorony maradt ránk. Az Öregtorony napjainkban jelenleg szállodaként működik. Az apátsági épület a vár északnyugati részén helyezkedik el és mellette található az 1015-ben felszentelt háromhajós apátsági templom. A szentélyt román ablakok és XII. századi alakos freskók díszítik. A vár bejáratát a középkori felvonóhidas bejáraton keresztül közelíthetjük meg, amelytől keletre nyílik a vármúzeum, amely az egyik legrégibb hazai bencés monostor középkori virágzásából ad ízelítőt. A Vármúzeumban képzőművészeti kiállításokat tekinthetünk meg, ezen a kiállításon található Kígyós Sándor emlékkiállítása, valamint László Károly Bali szigeti szoborgyűjteménye és XX. századi grafikagyűjteménye is.

 

Pécsváradi apátság

Alapítója maga Szt. István, akinek első apátja Asztrik volt, aki a Szent koronát hozta. 1158 előtt a Szent János-kápolnában keletkezett szerencsétlen tűzvészben megsemmisült az apátság levéltárának jelentős része. A dél-németországi és a felső-itáliai művészeti összefonódások reprezentáns helyszíne, az itáliai közvetítéssel Magyarországra eljutott bizantinikus stílusjegyek egyik korai hordozója.

 

Zengővárkony – a településen máig is éltetik a népi hagyományokat. Itt található Európa legnagyobb kiterjedésű természetes szelídgesztenyése.

 

Tojásmúzeum

A múzeum a tojásdíszítmények változatos és gazdag gyűjteményét mutatja be, amelynek gyűjtőköre elsősorban Európa, kiemelten a Kárpát-medence. A hazai tojásfestők és díszítők alkotásai tájegységenként vannak bemutatva. A múzeumban megtalálhatóak más országok kultúráját bemutató, mint például indonéziai, kínai illetve izraeli darabok is. A múzeumban szakkönyvtár és kutatószoba is fellelhető, amely az érdeklődök, mélyebb szakmai igényeit szolgálja.

 

Szalmamúzeum

A magyarországi múzeumok között az egyik legérdekesebb, s kultúrtörténeti szempontból érdekes gyűjtemény a Szalmakincstár. A múzeum ideális környezetben, egy műemlék jellegű házban kapott helyet. Az igényesen berendezett kiállítás bemutatja a szalmából készíthető tárgyak sokféleségét, összefoglalja azokat az eljárásokat, amelyekkel kultikus, használati és dísztárgyakat lehet készíteni szalmából. A magyarországi tárgyak mellett számos külföldit is láthatunk (például svájci, japán, kínai, mexikói, stb.). A szalmafonás történetét és a más európai szalmaközpontokat bemutató rész mind néprajzi, mind történeti szempontból olyan értékekre hívja föl fiyelmünket, amelyeket az anyag egyszerűsége, hétköznapisága miatt nem mindig veszünk észre.

 

Tájház

Az 1982-ben megnyitott tájház őrzi Zengővárkony néprajzi kincseit. A kiállítást Császári János gyűjtése alapozta meg. Az első házat festett, virágozott, kék bútorral rendezték be, felvetett, mennyezetes, csöngettyűs ággyal.

 

Mecseknádasd – gyönyörű fekvésű falu Kelet-Mecsek lábánál. Kellemes üdülőhely a kikapcsolódni vágyóknak.

 

A korabeli források arról tanúskodnak, hogy az idetelepített németek első házaikat a középkori templom körül építették fel. Ezek vályogból készültek, s csak a legszükségesebb tér kialakítására törekedtek.  A legrégebbi vonásokat őrző ún. "Titz-ház" a falu közepén a XVIII-XIX. sz. fordulóján épült. Mecseknádasd faluképét a XIX. századtól lassan a méreteiben is nagyobb, többszobás, konyhás, hosszú tornácos épületek sora alakítja. E házak utcai homlokzata csonkakontytetős, ún. "keretes" A mecseknádasi Tájház is a népi lakóházak e kategóriájába sorolható. Kiállításnak az 1891-ben épült, volt Gungl-féle kocsma jellegzetes, faoszlopos tornácú háza ad helyet.


Útvonalterv

1.nap:

Budapest à Paks  114 km, 1h 20’

Paks à Mohács  84 km, 1h 15’

Mohács à Siklós  42 km, 47’

Siklós à Szigetvár  60 km, 1h

Szigetvár à Pécs 27 km, 20’

 

2. nap:

A program Pécsen belül történik.

Szálláshely (Hotel Barbakán***, 7624 Pécs, Bartók Béla u. 10. ) à Zsolnay-gyár (7629 Pécs, Zsolnay Vilmos út 37.) àSzálláshely

 

3.nap:

Pécs à Pécsvárad  20 km, 20’

Pécsvárad à Zengővárkony  3 km, 5’

Zengővárkony à Mecseknádasd  5km, 10’

Mecseknádasd à Budapest  173 km, 2h

 

Készítették: Horváth Dániel, Ács Kata, Kispál Szonja

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://ketszersult.blog.hu/api/trackback/id/tr61050668

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.