Régebben már írtam a Café19-ről, ahová Mónikáékkal néha azóta is betérünk, míg nem jön a buszunk. Első két alkalommal nem is volt semmi kifogásolnivalónk a hellyel, ám legutolsó látogatásunkkor már nem voltunk ennyire megelégedve.

Mónika levele alant.

 

Egyik kedden iskola után még volt időnk a busz indulásáig két osztálytársammal felmentünk a Café 19-be, amit a Bálint úgynevezett, hogy a törzshelyünk, mert voltunk már kétszer ott.
Az első két alkalommal ugyanaz a hölgy szolgált ki minket és kifogástalanul végezte a vendéglátást. Kedden viszont miután beültünk a kávézóba egy dohányzó asztalhoz egy másik hölgy volt, aki egyből kijött és látszott rajta, hogy türelmetlen (vagy unta magát), mert csattogtatta a tollát és az elég idegesítő tud lenni. Rendeltünk italt és meg is kaptuk.
Kis idő múlva jött egy társaság a kávézóba, tőlünk két padra ültek le és a felszolgáló hölgy tálca nélkül vitte ki a megrendelt italukat.

Az már mellékes,hogy egyszer véletlenül miközben öntöttem a poharamba az Cappyt egy kicsit félrement és az asztalra is került néhány csepp. Nem csináltam belőle nagy gondot, mert gyorsan vettem elő papír zsebkendőt és nyomban fel is töröltem.
A megrendelt italokat megittuk, kifizettem a két osztálytársam által adott pénzből és persze a sajátoméból és mentünk is.


Mónika

 

Címkék: vélemény székesfehérvár csalódottság pincérnő café 19

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ketszersult.blog.hu/api/trackback/id/tr41003246

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

váj mí 2009.03.18. 19:12:22

Jézusom, már bocs a kifejezésért, de mi ez a picsogás?
A pincérnő csattogtatta a tollát, húúú .... tényleg, világvége!
A másik asztaltársaságnak nem tálcán vitte ki a rendelést. Valóban, nem így tanítják, de nem is főbenjáró bűn. Ez a tény a véleményezőt mennyiben zavarta a saját üdítője elfogyasztásában?
Kiömlött az üdítő. Igen, megtörténik. És a kedves vendég azon nyomban fel is törölte egy papírzsebkendővel, esélyt sem adva a pincérnőnek, hogy egyáltalán észrevegye a "balesetet". Ezek után felhánytorgatni????
Hmm, erről a medvés-vadászos vicc jut eszembe.... :P

Különben, imádom a középiskolás-egyetemista vendégeknek azon alfaját, akik egyrészt a pár száz forintos üdítőjük mellé Michelin - csillagos, kiszolgálást várnak. És amit lehet, fikáznak.
Másrészt ugyanezen üdítő mellett képesek órákat eltölteni, ami főleg "csúcsforgalomban" aranyos.
Ja nem, akkor a "legédibb", amikor egy cézisali-mentesvíz mellett képesek órákra lefoglalni egy asztalt egy steak-houseban, ebédidőben. No, igen ...

kétszersült · http://www.ketszersult.blog.hu 2009.03.18. 23:44:32

@váj mí: Mind a beküldött levél, mind a hozzászólásod egyes pontjaival nem értek egyet, sem, mint magánember, sem, mint vendéglátós végzettségű és abban (per pillanat nem aktívan) dolgozó, sem, mint a portál szerkesztője.

Ám akkor sorjában: kőkeményen a saját véleményem. Az ominózus napon valóban visszataszító volt, hogy a felszolgálónk a "mi a francért jöttetek ide" nonverbális, és kevésbé vendég centrikus verbális kommunikációjával, halál ellenszenvesen, és bocs, bunkón vette fel a rendelést - erre lett utalva a tollcsattogtatásra.

Az alfajos részhez csak annyi, hogy nekem nem ingem, nem veszem, a csúcsidős teltház ebben az esetben délután 3-4 óra, és 2 asztal telítettség...
Ezen én is csak mosolygok, pláne legutóbbi munkahelyem: gyorskajálda, pizzaszelet, 4 és fél óra cseverészés... Kemény mondom, vasárnap déltől... :D