Beszélgetéseim során gyakorta felmerül a gasztronómia is. Nem volt ez másként a prágai Tescoban sem, ahol teljesen véletlenül összefutottam egy Kassától 50 km-re lakó magyar úriemberrel, Istvánnal. Ahogy jártuk a sorokat, és ajándékot, csokit néztünk az itthoniaknak, észre vettük a Maggi termékét:

Gulyás „leves” a’ la Cseh

 

 

Mint köztudott, a gulyás a marhákat terelgető pásztorember szakmájának nevét jelentette már Mátyás királyunk idején is, s róluk kapta az a tipikusan magyar (vagy cseh, vagy szlovák, és ki tudja még, ki nem akarja magáénak tudni) pirospaprikás dinsztelt hagymán párolt húsos, bő lével főzött itt-ott zöldséggel és burgonyával, amott csipetkével, hol édesebben, hol kegyetlenül csípősen elkészített egytálétel. Vagy leves. Ki tudja már, hiszen míg szakács szakmát tanultam, akkor is legalább 8 féle gulyásról oktatott minket a „ZAnyu” névre keresztelt gasztro-tanárnőm (csók innen is Zsuzsa néni, ha éppen olvassa!).

 

Ahogy éppen eme remek ételről diskurálunk, szembe ötlik a szállásunkkal szembeni Žabka üzletben már fülön csípett „Dobry Hostinec Guláš” is.

Lássuk csak: főzz ki egy jó adag orsó tésztát, majd add hozzá az öt személynek csomagolt port, öntsd fel vízzel, forrald és már eheted is a cseh nemzeti ételt.

Sajnálom, hogy nem volt nálam annyi pénz, hogy vegyek egy csomaggal, kíváncsi vagyok, mégis, melyik a jobb!

 

Aki éppen most megy cseh-honba, és tudna segíteni egy tasak Gulášsal,

kérem jelentkezzen a ketszersult.blog@gmail.com címen! Köszönöm!

 

Címkék: cseh gasztro gulyás maggi dobry hostinec guláš

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://ketszersult.blog.hu/api/trackback/id/tr27959140

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.