Régen várt új rovatunk végre a megfelelő személy megérkeztével beindulni tűnik. A mai naptól az Idegenforgalom menü alatt guide2010 névre hallgató idegenvezető-tanonc barátom próbál elkalauzolni minket szebbnél-szebb tájakra. Szívesen várjuk a hozzászólásoknál ötleteiteket, véleményeiteket!

És most, a lepel lehull, elsőként (nem is értem, miért): Székesfehérvár

/Kétszersült/

 

Székesfehérvár kitűnő idegenforgalmi adottságokkal rendelkezik. A város történelmi és kulturális emlékekben gazdag. Dunántúl legnagyobb vasúti csomópontja egyben Fejér megye megyeszékhelye.

 

A város különböző vidékek metszéspontján fekszik. A középkorban is a környék mocsárvidékei védték a települést. A kora középkorban a város a királyok koronázási, illetve temetkezési helyeként szolgált. Itt szervezték meg az országgyűléseket is. Székesfehérváron adta ki II. András 1222-ben az Aranybullát. 1543-ban a törökök elfoglalták a várost, melynek következtében a fejlődés megtorpant. A törökök elűzése után építették ki a barokk várost. A második világháborúban inkább a vasútállomás környéke sérült.

A Belvárost, amit gyalogos övezetté nyilvánítottak, a volt Hotel Alba Regia (most üzletház a Skála előtt) épületétől kezdve érdemes bejárni. Már az üzletközpont közelében feltűnnek a középkori várfal hatalmas kőtömbjei. Egy árkádsor vezet minket a Romkertbe, amit Szent István halálának 900. évfordulójára alakítottak ki. Itt látható a Velencei-Bizánc stílusú kőszarkofág, amit 1803-ban fedeztek fel. Feltételezések szerint ez Szent István szarkofágja, de mások úgy vélik, hogy Géza fejedelemé. Egyesek úgy gondolják, hogy egy római szarkofágból alakították át. A Romkertben található az első királyunk által alapított román Bazilika (1018-1038), melynek egy jelentős részét még nem sikerült feltárni (ott, ahol a 19. században a Püspöki palota épült). Ezt a hatalmas, több mint 60m hosszú és 30m széles építményt a környező római kori építmények köveiből emelték. A török időkig minden királyt itt koronáztak, és többségüket itt is temették el (többek között Szent István, Könyves Kálmán és felesége, III. Béla, II. Géza, Károly Róbert, Nagy Lajos, stb.). A királyi sírokat a törökök kifosztották és lerombolták, a maradványokat a törökök elűzése után az építkezésekhez használták fel. A bazilika falait a 19. században tárták fel. A feltárással egy általános képet akartak az épület alaprajzáról és a szerkezetéről. III. Béla és felesége maradványait egyértelműen beazonosították és a budapesti Mátyás-templomba helyzeték örök nyugalomra.

A Romkert végénél áll Magyarország legszebb copf stílusú épülete, a Püspöki palota. Az 1790 és 1801 között épült palotában található egy könyvtár középkori kódexekkel és ősnyomtatványokkal. A Püspöki palotával szemben látható a ferences rend temploma és kolostora. A kolostor épületének sarkán egy kutat alakítottak ki, melyet szamárhátív-motívummal díszítettek, és a törökök kiűzésére emlékeztet. A tér harmadik oldalát a Városháza barokk épülettömbje zárja.

 

 

A saroképület az egykori Zichy-palota. A városháza közelében látható Pátzay Pál műve, a Tízes huszárok szobra. A tér közepén az Országalma a város történelmi jelentőségét szimbolizálja. (A latin felirat jelentése: „Fehérvár szabadságjogait Szent István király adományozta.”)

Az Arany János utcára betérve rövid gyaloglás után megpillantjuk a Szent Anna-kápolna gótikus épületét. A belső tér török freskói arra utalnak, hogy a kápolnát akkoriban imaházként használták. A kápolna mellett emelkedik a katedrális épülete, amelyet IV. Béla idején építettek és a 18. században alakították át barokk stílusúra. A freskókat Cimbal, Mária Terézia udvari festője készítette. A kriptában helyezték el III. Béla és felesége márványkoporsóját, melynek alján észrevehetjük, ahogy az alakok körvonalazódnak.

Ugyanezen az utcán haladva kiérünk az István király-térre, ahogy a Megyeháza áll. Az épület előtt találjuk Szent István szobrát.

 

 

A püspöki palota közelében áll a barokk Ciszterci templom és rendház, melynek oldalán egy emléktábla emlékeztet arra, hogy többek között Vörösmarty Mihály is az iskola tanulója volt. 1978-ban restaurálták a rendházat, majd 1992-ben kialakították a Szent István Király Múzeumot, melynek legérdekesebb része a régészeti gyűjtemény. Az utca másik oldalán található a Fekete Sas Patikamúzeum, melynek berendezése a 18. századból származik. Innen nem messze található a híres virágóra A Fő utca végén áll  a Magyar Király Szálló, melyet Pollack Mihály tervezett, s most alakítanak át, az előtte lévő térrel együtt, ahová szökőkutat gondoltak. A Palotaváros negyedben, a Rác utcában helyezkedik el a Skanzen. Itt különböző épületeket és egy templomot láthatunk, amelyeket a rácok építettek. A város a Skanzen kialakításáért Europa Nostra díjat kapott.

Ha már meguntuk a nagyvárosi forgatagot, akkor nyugodtan meglátogathatjuk Székesfehérvár közelében található településeket is.

A közeli Tác területén tárták fel a római kori Gorsium maradványait. Aquincumhoz hasonlóan itt is egy fontosabb polgári város állt.

A természetet kedvelőknek ajánlom a martonvásári Brunszvik-kastélyt, melynek angol parkjában jól esik egy kis pihenés.

 

Bővebben a Királyok Városáról? Olvasd el guide2010 jegyzetét ITT!

 

 

A képek a Székesfehérvár.hu oldalról lettek elcsenve.

Címkék: turizmus székesfehérvár belváros martonvásár látnivalók tác országalma tuorinform

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://ketszersult.blog.hu/api/trackback/id/tr88931398

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.