Székesfehérvár a Mezőföld északi részén, Budapest és a Balaton között félúton fekszik, fontos vasúti és közúti csomópont. Az ország egyik legrégibb, történelmi múlttal rendelkező városa, amely egykor fontos országos funkciókat látott el. Székesfehérvár, középkori nevén Alba Regia az államalapító István király székvárosa, a középkor századaiban a magyar királyok koronzó- és temetkezési helye volt.

 

Népessége kb. 102 ezer fő, ennek alapján az ország 8. legnagyobb városa. Területe  170,9 km2, a Dunántúl második legnagyobb kiterjedésű megyeszékhelye.

 

Székesfehérvár megyei jogú város, egyúttal közigazgatási központ, Fejér megye székhelye, kultúrális és gazdasági központja. Nagymértékben befolyásolja a város, de a megye helyzetét is a főváros közelsége. Az ország megyeszékhelyei közül Székesfehérvár fekszik a legközelebb a fővároshoz, Budapest központjától légvonalban 60km-re van.

 

Történelem

 

A mai város elődjét a honfoglaló magyarok alapították. Géza nagyfejedelem idején, 972 után kisméretű kővárat építettek, benne nagyfejedelmi palotával és a templommal. Első királyunkat itt koronázták meg 1000 karácsonyán. Az 1083-ban szentté avatott király ide jelölte ki királyságának székhelyét, kiépült a korai város, benne István király hatalmas bazilikájával (1003-1038). Ebben őrizték az ország kincstárát, levéltárát és a koronázási jelvényeket. Évente két alkalommal itt tarották meg az országgyűlést. A középkorban a királyi bazilikában koronáztak meg 43 királyunkat, közülük 15 királyt ide is temettek el. A 11. században a Szentföldre tartó zarándokút egyik állomása volt.

 

A középkorban a város egyre jobban kiépült, a mocsarakból kiemelkedő dombokon létre jöttek a külvárosok. A külvárosokban szerzetesrendek, iparosok, kereskedők telepedtek le. 1222-ben kiemelkedő fontosságú esemény színhelye volt a város. II.András (Endre) király kihírdette az Aranybullát, az ország első „alkotmányát”, mely a nemesek jogairól és a királyi kötelezettségekről szólt. Az egész országot feldúló tatárjárás a várost sem kerülte el, 1242 tavaszán támadták meg, de a mocsaraktól övezett falakat a hirtelen olvadás megvédte a betöréstől, a tatár lovasok nem tudtak átkelni a megáradt vizeken. A 13.-15. században az okleveles források paloták építésének sorát említik. A török birodalom terjeszkedése során 1526-ban elérte Magyarországot is.

A mohácsi csatában 20.000 főúr, főpap, nemes esett el. II.Lajos király menekülése közben a Csele patakba fulladt. 1543-ban Székesfehérvár is török kézre került. Ettől kezdve – egy év kivételével, amikor 1601-ben visszafoglalták a várost – 1688-ig török végvár volt. A városi élet megszűnt, a lakosság java elmenekült, az épületek elpusztultak. A török annyit építkezett, amennyi az iszlám vallás gyakorlásához kellett: mecseteket, minatereket, fürdőket.

Az 1700-as évek elején lassan újra indult a városi élet. A helyi magyar és rác lakosság mellé német és morva telepesek érkeztek. A város 1703-ban kapta vissza szabad királyi városi rangját. A középkori fővárosi szerepet azonban már nem nyerte vissza. Habsburg uralkodóink Bécsben élve a közeli Pozsonyban tarották az országgyűléseket, ott is koronázták meg őket.

A 18. század közepén indulnak meg a nagyarányú építkezések. Felépülnek a középületek és barokk paloták, polgárházak is.

A zömmel német ajkú város a 19. század eleji reform mozgalmak hatására lassan magyar érzelmű lett. 1848. március 15-én a városi polgárság és ifjúság azonnal csatlakozott a forradalomhoz.

A szabadságharc leverése után a hatalmasra duzzadó Budapest árnyékában egy alig iparosodott, mezőgazdasági jellegű város lett. Trianon után ismét fellendülést tapasztalunk a városban.

A háborús készülődés jegyében több ipari nagyüzemet telepítettek ide. A II. világháború után az erőltetett iparosítás folytatódott. Az 1945-ben 35 ezres város a hetvenes évek végére 100.000 főre gyarapodott.

Kiépültek a lakótelepek, de a barokk jellegű Belváros védett műemlékként megmaradt. Az elmúlt évtizedek régészeti kutatásai több ponton előhozták a korábbi középkori maradványokat, amelyeket folyamatosan restaurálnak és bemutatnak.

 

Nevezetességek

 

Püspöki Palota: Az ország egyik legszebb copf stílusú műemléke. A közékori bazilika romjainak felhasználásval, részben annak homlokzati része és tornyai helyén épült 1790 és 1801 között. A 40.000 kötetes könyvtára értékes középkori kódexeket és ősnyomtatványokat őriz.

 

Nemzeti Emlékhely és Szent István Mauzóleuma: A középkori magyar állam legfontosabb, legszentebb helye volt. A királyi bazilika építését 1016-ban kezdték meg. Itt őrizték a magyar koronát és a felségjelvényeket, számos királyt koronáztak meg, s temettek el benne. A templom a város 1601. évi ostromának esett áldozatul: a benne tárolt lőpor felrobbant, és romba döntötte az épületet. Köveit később a város (és részben a Püspöki Palota) építkezéseinél használták fel.

 

Városháza: A két épülettömbből álló városháza nyugati része barokk műemlék épület, az 1698. évi telekkönyvben már tanácsházként szerepel. Barokk külsejének kialakítására két évtizeddel ezelőtt a város a törököktől való visszavétele után, 1712-ben került sor. Az újabb rész saroképülete 1936-38-ban készült Kotsis István tervei alapján copf stílusban, az 1781-ben épített volt Zichy-palota jelentős kibővítésével.

 

Ferences templom és rendház: A Szent Imre templom és a vele összeépült szintén barokk stílusú rendház 1720 és 1743 között készült, egyes feltevések szerint a néhai középkori palota, vagy annak melléképületei helyén. A hagyomány szerint ezen a helyen született Szent Imre herceg. A templom tér felöli oldalán Fadrusz János „Krisztus a keresztfán” című alkotásának alumínium-öntvény másolata látható. A rendház sarkán török motívumokkal (szamárhát-motívummal) díszített domborműves falikút emlékeztet a törökök kiűzésére.

 

Országalma: A magyar királyok koronázó jelvényeinek egyikét ábrázoló szobor Ohmann Béla alkotása. A város történeti jelentőségét jelképező gömbön olvasható latin nyelvű felirat jelentése: „Fehérvár szabadságjogait Szent István király adományozta.”

 

Ciszterci templom: A jezsuiták építették 1745 és 1751 között, később a pálosoké, majd a ciszterci rendé lett. Két homlokzati tornyával a barokk templomok jellegzetes típusát képviseli. A templomban található az a híres rokokó sekrestye is, amelyet Hyngeller János pálos szerzetes készített 1764 és 1767 között.

 

Fekete Sas Patikamúzeum: A 18. századból való műemlékpatika berendezése a jezsuita asztalos-szobrász Baumartner Bernát alkotása. A patika 1973-ig működött, azóta múzeumként tekinthető meg.

 

Mátyás király emlékműve: 1990-ben került felavatásra, Mátyás király halálának 500. évfordulóára.

 

Virágóra: A város eme érdekes nevezetessége évről évre megújuló virágkertészeti alkotás. A virágóra tavasztól őszig mutatja a pontos időt.

 

Magyar Királyi Szálló: Korai klasszicista épület, 1830 körül épült, feltehetően Pollack Mihály tervei alapján. Első tulajdonosa Schmidegg Tamás volt, majd Zichy Jenő birtokolta. A század végétől szállodaként működik.

 

Milleneumi emlékmű: A milleneumi szoborpályázatra készült emlékművet 2000. augusztus 19-én avatták fel. A fekete gránittalapzaton álló, kelet-nyugati tájolású hajó az állam, a hit, Szent István, valamint a meg- és fennmaradás szimbóluma. A szobor csillagtérképes talapzata a magyarság világmindenségben elfoglalt helyét jelképezi.

 

Vörösmarty Színház: Késő eklektikus stílusban épült 1861 és 1874 között. Avatásán Laborfalvy Róza mondta el Jókai Mór köszöntő szavait. Az épület 1945-ben teljesen kiégett. Újjáépítése 1962-ben fejeződött be. A színház önálló társulattal rendelkezik.

 

Goldzieher-ház: A középkori saroktelken álló lakóház a városi polgári gótika egyéni formájú emléke. Az épület bal oldali részén a 13.-15. századi kőépület maradványai érvényesülnek, jobb oldali része 18. századi barokk műemlék. Oldalfalán Goldzieher Ignác neves orientalista tudós emléktáblája.

 

Tízes huszárok szobra: A pilisborosjenői kőlemezekkel burkolt talapzaton kardot tartó meztelen lovas alak Pátzay Pál alkotása, az első világháborúban elesett székesfehérvári huszároknak állít emléket.

 

Szent Anna-kápolna: A város egyetlen épségben megmaradt középkori épülete. Gótikus, egyhajós kis templomterének finom hálózatboltozata van. A török hódoltság idején dzsámiként használták. A 18. századi restaurálásakor került tetejére a kis huszártorony.

 

Szent István székesegyház: A város történeti magvát, legősibb részét képező dombon állott Géza fejedelem palotája. Később IV. Béla emeltetett itt templomot, a hagyomány szerint Géza fejedelem sírja fölé. Mai kéttornyú, barokk formájában 1759. és 1778. között alakították ki. Előtte, az útburkolaton egy bizánci jellegű négykaréjos templomnak (minden valószínűség szerint Géza fejedelem egykori temetkezőkápolnájának) világos kövekkel kirakott alaprajza látható. A székesegyázban őrzik Szent István fejerekjéjét.

 

Géza fejedelem szobra: 1972-ben avatták fel a városalapító Géza nagyfejedelem életnagyságú szobrát a város fennállásának 1000. évfordulója alkalmából. A szobor egy lépcsős talapzaton áll, amelyen látható Géza négykaréjos templomának kicsinyített alaprajza.

 

A volt Karmelita templom és rendház: A barokk műemlékegyüttes alapjait 1732-ben a karmeliták rakták le. Az épület 1783-ig kolostorként működött. 1801-től papnevelde lett, jelenleg idős papok otthona. A templom értékes Maulbertsch-freskókat őriz.

 

Nagy Lajos király szobra: A szobrot 1938-ban helyzeték a mai helyére. A szobor mögött egy felirat áll, melynek fordítása: „Magyarország, Lengyelország, Dalmácia, Szerbia és Bosznia királya, uralkodott Isten 1342-1384 évében.

 

Szent István szobra: Az államalapító Szent István király fekete, svéd gránitlemezekkel burkolt talapzaton álló lovas szobra Sidló Ferenc alkotása. A szobrot 1938-ban állították fel az első magyar király halálának 900. évfordulója alkalmából. A szobor mögötti parkban az öntöttvasból készült egykori itatókút van.

 

Megyeháza: A klasszicista stílusú műemlék épület 1807 és 1812 között épült, részben Pollack Mihály átdolgozott tervei alapján. A megyeház pincéje egészen 1901-ig a vármegye börtöne volt.

 

Volt Árpád-fürdő: A gőzfürdő és fedett uszoda szecessziós stílusú, kagylódíszítésű kupolás téglaépülete a század elején épült.

 

Hősök tere: A kis zárt tér a város egyik legintimebb hatású pontja. A székesegyház szentélyének falán az első világháború hősi halottainak állít emléket Pásztor János szoborkompozíciója. Az oszlopokkal díszített súlyos bejárat a székesegyház altemplomába vezet. Itt őrzik III. Béla királynak és feleségének a Romkert ásatásakor feltárt vörösmárvány koporsóit.

 

Egykori Megyeháza (Babamúzeum, Repüléstörténeti Múzeum): Mai formájában egyemeletes barokk épület, amelyet 1730 körül alakítottak ki egy régi középkori lakóházból. Műemléki felújítása révén a város egyik legjelentősebb középkori-barokk épülete bontakozott ki.

 

Rác utcai Skanzen: 1989-ben a Múzeum utca Europa Nostra-díjat nyert. Ezen a területen nagy számban telepedtek le rác iparosok. Deszkakerítéses, meszelt falú, nádfedeles házaik egy csoportját, valamint az 1774-ben épített templomukat 1981 és 1988 között helyreállították, így ma a Múzeum utca értékes elemét képezi Székesfehérvár idegenforgalmi kínálatának. A több száz éves, apró házakból és szerb templomból álló műemlékegyüttes ma is a régi „rác utcai” hangulatot árasztja. A 11. számú ház egyik szobájában és konyhájában az eredeti bútorok, a további helyiségekben a hajdani mesterségek emlékei, valamint a Dittrich kalaposműhely felszerelése látható. Az egykori szerb iskola és tanító lakás épületében Tejipari történeti kiállítás tekinthető meg.

 

Prohászka templom: Ez az 52m magas kupolás templom a római Pantheon mintájára épült a nagy püspök emlékére. A templom tervezője Fábián Gáspár műépítész volt. Felszentelése 1933-ban történt.

 

Aranybulla emlékmű: 1990. augusztus 18-án került sor az emlékmű felavatására azon a helyen, ahol a hagyomány szerint II. András 1222-ben kihirdette az első magyar alkotmányt.

 

Bory-vár: A székesfehérvári Bory-vár Bory Jenő építész és szobrászművész alkotása. 1923-ban kezdte el építeni, és 1959. szeptember 19.-ig, haláláig egymaga, saját tervei alapján építette. Érdekessége, hogy a vár alapanyaga beton, amely anyag alkalmazásában úttörő volt. A művész a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán oktatott, de jelentős szerepet töltött be, mint képzőművész is. A vár stílusa a középkori skót „szellemkastélyok” emlékét idézi. Itt található a művész szobrai, festményei, valamint kortárs magyar alkotók művei is. Az épület szerkezete bonyolult, zegzugos, minden része meglepetést rejt, pl. a vár tornyaiba vezető csigalépcsőkön begugrók nyílnak, amelyekben a művész alkotásai vannak elhelyezve. A Százoszlopos Csarnokban találhatóak történelmünk nagy alakjainak szobrai. Szép kilátás nyílik a városra a vár tornyából. A várat liget öleli körül, a hely kiválóan alkalmas hétvégi kirándulásokra. A vár ma is a Bory család tulajdona és lakhelye.

 

Romkert: A romterületen Szent István bazilikájának, a Szűz Mária-bazilikának pillérmaradványait és a szentélyt lezáró apszis alapköveit láthatjuk. A kőlapok több királyi pár sírhelyét, a terméskövek a királyi trónus egykori helyét jelzik. A főhajó tengelyében alakították ki Szent István végső nyughelyét, amelyet ma kereszttel jelölt egyszerű kőlap fed. A bazilikához több kápolna épült, melyek királyi, főúri temetkezési kápolnák voltak. Ezek maradványai ma is láthatóak. A bazilika 1800 körül, a püspöki palota építésekor pusztult el. A szarkofágot 1803-ban találták meg a romok eltakarításakot. (Egyes feltevések szerint ez Szent István szarkofágja, mások azt gondolják, hogy Géza fejedelem szarkofágját találták meg. De lehetséges, hogy egy római szarkofágból alakították át.) 1848 őszén már a régészet eszközeivel kellett a megmaradt nyomokat felkutatni. Érdy János, a Nemzeti Múzeum őre ekkor bukkant rá III. Béla és felesége sírjára. Nagyobb arányú feltárások az 1930-as években folytak, ekkor alakították ki a Romkertet. Felavatása 1938-ban, államalapító szent királyunk, István halálának 900. évfordulóján történt.

 

 

Címkék: érdekes történelem székesfehérvár turista látvány idegenforgalom városháza szent istván fejér országalma püspöki palota ciszterci

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://ketszersult.blog.hu/api/trackback/id/tr6930994

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.